Lehetséges e hogy a távoli világegyetemben legyen olyan halmazállapot ami számunkra felfoghatatlan? Vagy lehetnek e olyan anyagok a világban amik a periódusos rendszert amit ma ismerünk teljesen értelmetlenné tennék?

A második kérdéshez némi adalék: vannak olyan nézetek, amely szerint a neutroncsillagokat oda lehetne biggyeszteni a periódusos rendszer végére, ui. jellegüket tekintve óriási atommagra hasonlítanak. (Bár ez nem befolyásolja a jelenleg használatos periódusos rendszer érvényességét.)

Az első kérdéshez nem szólnék hozzá.

"mert a feltételezések szerint bizonyos részecskeszám fölött ujra stabilak lehetnek az atomok. "

Ez valószínűleg inkább csak vágyálom. Ha létezne ilyen, miért nem detektáltuk eddig soha, sehol, miért nem sikerült eddig semmiben sem kimutatni? Földünk már legalább egy, de valószínűleg inkább kettő szupernóván túl van, legalább mutatóba hullhatott volna egy kicsi valahová. Miért nincs?

@9: Az ilyen elemeket nem találni próbáljuk, hanem előállítani :)

Még ha keletkezik is természetesen - ami nem garantált -, a mennyisége olyan kicsi lehet, hogy megtalálni esélytelen.

"@9: Az ilyen elemeket nem találni próbáljuk, hanem előállítani :)"

Előállítani csak azóta, mióta tudunk előállítani eddig ismeretlen elemeket, és az azért nincs olyan nagyon régóta. Az összes létező stabil elemet felfedeztük, megtaláltuk, nem létrehoztuk.

Akkor miért nem találtunk soha ilyen magas rendszámú elemeket, ha stabilak?

"Még ha keletkezik is természetesen - ami nem garantált -, a mennyisége olyan kicsi lehet, hogy megtalálni esélytelen."

Nem tudom, ez most kicsit úgy hangzott számomra, mint a láthatatlan sárkány a pincében. Érted, se előállítani nem tudjuk, se találni nem találtunk ilyet soha, de azért létezhet.

Ha megfigyeled, a periódusos táblában minél magasabb rendszámú egy instabil elem, általában annál rövidebb ideig léteznek az izotópjai. A 100-as rendszámtól kezdve kb. 5 elemenként csökken egy-két nagyságrendet. A 100-as fermiumnak még van 100 napos felezési idejű izotópja, a 105-ös dubniumnak 28 óra, a 110-es darmstadtiumnak 14 másodperc, a 115-ös moscoviumnak 650 milisec, a 118-as oganesson pedig mindössze 690 mikromásodperccel büszkélkedhet. Már egy milisec sincs, pedig még a 120-as rendszámot sem értük el. A hipotetikus stabil sziget pedig valahol a 180-as rendszám környékén "valószínűsítik", ha létezik. Szerinted ilyen felezési-idő hossz növekedési tendencia alapján milyen hosszú felezési időre lehet számítani a 180-as rendszámú izotópok környékén?