Miért van ez a jelenség?

Valamit nagyon benéztél, meg kevered a percet a másodperccel...

November 16., szerda Napkelte: 06:49, napnyugta: 16:06

November 23., szerda Napkelte: 06:59, napnyugta: 15:59

Ezt internetről nézted, vagy saját magad próbáltad kimérni? Utóbbi esetben a légköri körülmények erőteljesen befolyásolhatják a mérésed, például azzal, hogy a különböző nyomású levegő kicsit máshogyan töri a fényt, így ez módosíthatja a Nap látszó helyzetét, így kicsivel más időpontot fogsz mérni a lenyugvás időpontjának.

Ha a valószínűleg pontosabb, internetes értékeket veszed alapul, akkor sem egy szokatlan jelenség ez, a nappalok hosszának változása ugyanis nem egyenletes. Gondolj bele, ez a változás alapvetően azért van, mert a Föld forgástengelye nem merőleges a keringési síkra, attól kb. 23.5 fokkal eltér. Ha nem lenne ez az eltérés, akkor mindig pontosan az egyenlítő fölött látszódna a Nap, és egy adott helyről nézve mindig ugyanazt a látszó ívet járná be, minden egyes nap. Ez nyilván nem igaz, Magyarországról nézve is pl. azt látjuk, hogy télen, ősz végén sokkal alacsonyabban van a látszó ív csúcspontja és sokkal rövidebb az az ív, amit egy nap során bejár, mint nyáron, tavasz végén. Ez magyarázható a fentebb említett nagyjából 23.5 fokos merőlegestől való eltéréssel (tengelyferdeséggel). Amikor az északi féltekén nyár van, akkor az egyenlítőtől északra lesznek azok a pontok, ahol pontosan a fej felett látszik a Nap, ennek a csúcsa van júni 21-környékén, ez a nyári napforduló, ilyenkor a pályája egyik részén van a Föld. Egy fél évvel később viszont már a pályájának a másik felén, a tengely iránya pedig nem változik, azaz ilyenkor a Föld másik felén lesznek azok a helyek, ahol a fej felett látszódik a Nap, azaz az egyenlítőtől délre. Ezek között az állapotok közötti átmenet azonban nem egyenletes, mivel a Nap körüli pályánk közel kör. (persze nem pontosan, de arányaiban nem nagy az eltérés) Egy kör esetében viszont a változás szinuszos lesz. Ez ugyebár annak a változása, hogy milyen szélességi körről látszik pont a fejed felett a Nap, ez +23.5 és -23.5 fok között látszódik, ezeket az időpontokat nevezzük nyári, illetve téli napfordulóknak, amikor pedig pont az egyenlítőről látszik fej felett a Nap, azok a tavaszi és őszi nap-éj egyenlőségek. Az, hogy milyen hosszú a nappal egy adott szélességi körről nézve, az csakis attól függ, hogy melyik szélességi körrül látszik éppen a fej felett. Mivel utóbbi változik, ezért a nappalok hossza is hasonló módon fog változni. Mivel a napfordulók a szélső értékek, azért azok környékén fog a leglassabban változni az, hogy honnét látszik fej felett a Nap, így az is, hogy milyen hosszúak a nappalok egy adott, fix szélességi körről nézve. Azért a szélsőértékek körül a leglassabb a változás, mert hogyha megnézel egy szinusz-függvényt, akkor az is a maximum és minimum pontok környékén változik a leglassabban, ez a függvény pedig azért egész jól leírja azt, hogy mikor honnét látszódik fej felett a Nap. A nappaolok hossza nem pont szinuszosan változik, de a fent leírt tulajdonságokat tekintva hasonló, szóval napforduló környékén (már kevesebb, mint 1 hónap) lassabban változik a nappalok hossza, mint az év többi részében.