Miért törekszik a természet az esztitikai szépségre? Minden állat a földön csodás.Miért nem ogrék vagy hasonlo csunyaságok miért nem élnek sokan földön?

Vannak állatok amik mellett egy ogre szépségkirálynő lenne (csemegézve a 2-es által linkeltek közt, például).

Az egyetlen csúnya állat ami ellen “felszólalnék” az a szegény kis pacahal/ blobfish :( Normális körülmények között (számára normális) egész átlagosan fest. Szegény akkor lesz olyan ronda ha túl gyorsan emelik ki a mélyből, s persze ,hogy mindenki így ismerte meg. Tipikus peches nap mikor megjelölnek egy fotón amin pont idétlen képet vágsz :/

Úgy alapvetően nem törekszik a természet a szépségre, ahogy ez az előző válaszokból kiderült. Viszont van itt egy fordított értelemzés…

Minden élőlény olyan, amilyen. Ha egy élőlény valamilyen betegségben – akár szerzett, akár örökölt –szenved, ami csökkenti a túlélés vagy a szaporodás esélyét, az sokszor a külső megjelenésében is megmutatkozik. Egy kétfejű kecske ritkán életképes, de még ha az is, kisebb a túlélési esélye, így az evolúció ki fogja szelektálni.

Az ember (is) képes ezeket a külsőségeket felismerni, egy jól ismert másik élőlényről (akár egy emberről) meg tudja mondani, hogy az mennyire hasonlít egy ideális állapothoz, vagy mennyiben tér el tőle. Nyilván van evolúciós előny ebből a felismerő képességből. Így aztán a szép fogalmát is ehhez kötjük. Nem a természet törekszik szépségre, hanem mi tartjuk szépnek azt, ami nagyobb eséllyel magasabb túlélési eséllyel rendelkező élőlény, és csúnyának tartjuk azt, ami nagyobb eséllyel kisebb túlélési eséllyel rendelkező élőlény. Persze ez csak az emberre, illetve az olyan állatokra, növényekre igaz, amikkel hosszabb távon együtt élt az ember.

Én is azt mondanám, hogy vannak bizonyos általános jegyek, amik az egészségre utalnak. Kétoldali szimmetria, egységes kültakaró, stb. ezek segítségével egyészséges partnerekre és utódokra tudja irányítani az egyed az energáit. Esetleg segít elkerülni a túl beteg zsákmányt.

De vannak szép számmal olyan élőlények is amikre nem érvényesek ezek az általános szabályok, így mi nem és látjuk annyira szépnek őket.

Az esztétikai érzék az emberben nagyon hosszú és bonyolult folyamatok révén vált olyanná, amilyenek ma meghatározhatjuk.

Minden állat mintázatokat keres a természetben, amiket különböző módon értékel és reagál azokra. Ezek határozzák meg, hogy egy adott jelenséget veszélyesnek, érdekesnek, szaporodásra alkalmasnak ítél meg.

Ezt természetesen saját magunk is átéljük és szépnek tartunk különböző mintázatokat, jelenségeket. Ezt evolúciós folyamtok és társadalmi konstrukciók is befolyásolták:

- Például szebbnek látunk egy változatos genetikájú, egészséges embert, mint egy belterjes családban született egészségtelen életmódot élőt. hiszen azok az egyedek szaporodtak sikeresebben, melyek szebbnek látták az egészségesebbet. Így a hajlam is tovább öröklődött, ami aztán sok esetben kiváltotta, hogy szépnek lássa az utód is az egészségesebb egyedet. De egy erőforrásokban gazdag tájat sem véletlenül látunk szebbnek, mint egy kopár pusztaságot.

- A szépség a művészetekben is megjelenik, amit már társadalmi szokások is alakítottak. Pl szép történetnek nevezünk irodalmi műveket, vagy filmek cselekményét. Zenét, verset, stb. Egy szép történetet elmesélő vagy elzenélő ember vonzóbbá vált már az őskorban is, és ezért sikeresebben tudott szaporodni. Ez a mai napig megfigyelhető. Pl.: a tini lányok rajongását kiváltó zenészek esetében is. Volt tehát idő arra, hogy kialakuljon egyfajta szépérzék a művészetek világában is.

Summázva: Az agyunk mintázat felismerő rendszere folyamatosan működik és a kiértékelés után az agyunk létrehozza az érzetet, amit megélve szépnek ítélünk meg jelenségeket. Végső soron ezért látod szépnek vagy csúnyának az élőlényeket is. De a természet (így önmagában) nem törekszik semmire sem. csak úgy van és változik általunk.