Hogyan lehetséges az, hogy egy hőszivattyú 1kW villamosenergiából 4kW fűtési energiát állít elő?

Ez nem a hatásfoka, hanem a teljesítménye.

Azt jelenti, hogy egységnyi energiabefektetéssel mennyi energiát képes elszállítani.

Persze, hülyeség azt mondani, hogy ennyi energiából ennyit állít elő.

Ezért ideálisak a hőszivattyúk fűtésre (ha nincs nagy hőkülönbség).

Nem ő állítja elő ezt az energiát, hanem csak átviszi hozzád.

A környezet ugyanennyit hűlni fog.

A legérthetőbb a geotermikus hőszivattyú, amely a bolygó által termelt hőt szállítja a fűtőrendszerbe, de valójában hőszivattyú a hűtőszekrény és a klíma is, csak ezeket nem fűtésre, hanem hűtésre használjuk.

A lényege, hogy a már meglévő hőt valahonnan kivonjuk és máshová szállítva leadjuk, mert amint észrevehetted, a fridzsider hátulja melegszik, mert a belülről kivont hőt hátul leadja, meg a klíma által a lakásból kivont hőt is ki kell vezetni a szabadba, amit ezáltal fűtünk.

nagy hőmérséklet különbségek létrehozására nem alkalmas a hőszivattyú, ahogy nő a különbség úgy csökken a hatásfok

energiatermeléshez pedig magas hőmérsékletű (300 fokos) víz kell és ennek a gőzével hajtják a turbinát

"akkor tegyük fel felvesz a hálózatból 1 kW villanyt amiből 4 kW hőt csinál"

Ez egy nagyon félreérthető megfogalmazás, és ez szülte a további [lehetetlen] ötleteket az örökmozgóra és plusz energia kicsatolásra. Igyekszem mindjárt megfogalmazni nem félreérthetően. De előtte dimenzionálisan is tegyük rendbe a dolgot, a kW az teljesítmény, a kWh az a hőmennyiség, vagy energia. És a magyarázat kevésbé félreérthető módon: Beszivattyúzok a házamba 4 kWh hőenergiát. A külső környezet hőtartalmának a rovására. Tehát a külvilág hőtartalma 4 kWh energiával csökkent. Ennek a műveletnek az elvégzéséhez pedig az elektromos hálózatból felvettem 1 kWh elektromos energiát, hogy a masinám kompresszorait hajtsam.

Szóval nem az 1 kWh elektromos energiából lesz a 4 kWh hőmennyiség. Az a 4 kWh hőmennyiség kívülről jött be. Csak a fuvarozás került 1 kWh elektromos energiába. [Ha a COP 4.]

És sajnos nincs mód ebből a behozott 4 kWh hőmennyiségből villanyáramot csinálni, mert mindez alacsony hőfokon megy. A lenti linken a talajszondás hőszivattyúm konzoljáról mutatok egy fotót. Balra fönt van a kinti levegő hőmérséklet, ami 10 fok (C). Alatta a szonda visszatérője és bejövője. Azaz 11 fokos hőmérsékletű víz jön be a szondából a hőszivattyúba, ott lead hőmennyiséget, miközben a hőmérséklete 9 fokosra hűl a művelet végére, és ez a 9 fokos víz megy vissza a 100 méter mély szondákba, hogy újra visszamelegedjen 11 fokra. Szóval 2 fok víz-hőmérséklet-különbségből kinyert hőmennyiség fűti a házat!!! A következő oszlopban a puffertartály hőmérséklete van ábrázolva, felül (ahonnan a használati melegvíz tartály van, a tartály a tartályban módszerrel) ott 44 fokos, alul meg ahonnan a fűtési előremenőt viszem el ott 39 fokos. A hátul lévő oszlopok felső szimbólumai úgy vélem egyértelműek. Nos innen is látszik, hogy a rendszer legmelegebb részén 46 fok a hőmérséklet. Amikor a házban 21 fok van, odakint meg +10. Ezen hőmérsékletek segítségével nem hiszem, hogy találsz módszert, amivel generátort hajtanál, vagy más módon elektromos energiát nyernél ki a rendszerből. De minden ötletet, vagy leírást szívesen fogadok, ami összhangban van a fizikával.

[link]

De közben hűti a kinti közeget!

És ha visszaviszed az energiát, akkor már ebből a lehűlt közegből kellene további energiát kivennie, de az már nehezebben megy neki.