Miért nem terjedt el korábban a hőszivattyús technológia?

Egyfelől azért, mert drága volt, zajos és környezetkárosító (akkoriban még csak a freon R12 hűtőközeget használták). Azóta persze sokat fejlődött a technolőgia.

Másfelől meg elterjedt az, csak nem úgy, ahogy te gondolod: a hűtőgépek tőlünk nyugatabbra mind kompresszorosak (tehát höszivattyúsak) voltak, és a gazdagabb/melegebb országokban a klímaberendezés is fokozatosan egyre általánosabbá vált.

Egyfelől igen, az alapelv ugyan az, mint a hűtőgép vagy a légkondi esetén szóval régóta ismert.

Elterjedni meg azért nem terjedt, mert drága volt, hatékonytalan. Ellenben a fosszilis energiahordozók, szén, olaj, gáz mai szemmel nézve borzasztó olcsóak voltak. Egyszóval nem tudta felvenni az árversenyt a hagyományos fűtésmódokkal sehogy.

A termodinamika, annak is a második főtétele az 1800-as évek közepén került a fizikai-kémiával foglalkozók érdeklődési körébe. Clausius, Ostwald és más nagyságok foglalkoztak a témakörrel. 1938-ban Zürichben létesült az első tartósan hőszivattyúval fűtött épület (a zürichi városháza). Az épület hőforrása a Limmat folyó vize volt. A hőszivattyú múltjának magyar vonatkozásával kapcsolatban érdemes elmondani, hogy 1948-tól a Heller László közreműködésével kidolgozott kompresszoros hőszivattyú áttörést jelentett e technológia történetében. A hőszivattyús technika tehát alapvetően nem új, mégis a különböző országok energiaellátási politikájában az első energiaválságig alárendelt szerepet játszott, és számos helyen, beleértve hazánkat is, eddig jelentéktelennek tekintették. Napjainkban azonban egyre több országban nő a korszerű hőszivattyúkra és a különböző hőszivattyús rendszerekre alapozó energiaellátási megoldások száma.

Annakidején rendesen utánanéztem, mielőtt belefogtam a házam korszerűsítésébe, innen tudom a történeti hátteret is. De már csak 50 évesen volt annyi pénzem, hogy hőszivattyú vásárlása is szóba jöhetett. Végül is a talajszondás hőszivattyú építése mellett döntöttem. Beruházás igénye nagyon nagy. Nagy egyszeri kiadást jelent. És macerás. A talajszonda fúráshoz bányakapitánysági engedély kell például. De az üzemeltetése meg a legolcsóbb. Akinek a ház építése, vagy felújítása során szűkös a költségvetése - sajnos nem áll módjában ilyen rendszert telepíteni. Tíz éve gond nélkül üzemel. A fűtés és a használati melegvíz készítését a hőszivattyú oldja meg. A nyári klimatizáláshoz pedig a szonda vizét egy hőcserélőbe vezetem, és a hőszívattyút kikerülve klimatizálok a 13-14 fokos szondahőfokú vízzel. Szóval csak pozitívan tudok nyilatkozni a hőszivattyúzásról.