Tekinthetjük-e a Naprendszert ötöscsillagnak, ill. a kisbolygóövet a Nap gyűrűjének?
Utóbbira némi ellenérv, hogy míg a gázbolygók gyűrűi néhány bolygóátmérőnyi távon belül vannak, és nagy holdjaik ezeken kívül keringenek, addig a kisbolygóöv min. 100-szoros napátmérőnyire van a Naptól, és az összes normál méretű kőzetbolygó ennél beljebb kering.
Vagy ez nem elvi eltérés, csak a jelentősen eltérő nagyságú gravitációs erők miatt alakult így?
"Tekinthetjük-e a Naprendszert ötöscsillagnak"
Nem.
"a kisbolygóövet a Nap gyűrűjének?"
Ez szerintem néézőpont kérdése. Bár én még nem hallottam az aszteroidaövet gyűrűként emlegetni. De például ez a cikk a Nap körül újonnan felfedezett gyűrűkről ír.
Természetesen a gázbolygók per def nem csillagok. De létrejöttük mutat-e elvi eltérést azoktól? (Az végülis csak ezutáni dolog, hogy kicsik és ezért üzemképtelenek.)
Illetve a Nap + gázbolygók kialakulása más utat követett, mint a csillagrendszereké?
A linkért köszi:)
"Természetesen a gázbolygók per def nem csillagok."
Akkor meg is válaszoltad a kérdésedet.
"és az összes normál méretű kőzetbolygó ennél beljebb kering"
A Mars pl. nem, de gondolom az számodra nem normális méretű.
Számodra az a normális, amit normálisnak érzel.
A gázbolygók nem csillagok. A keletkezésüket kutatják, külön-külön.
A csillagnak nem gyűrűje szokott lenni, legalábbis nem így hívjuk. Ilyenekre keress rá: interplanetáris anyag, állatövi fény, akkréciós korong..
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!