Mi a fő különbség a kristályosítás és a bepárlás között?

Ezek a fogalmak két teljesen eltérő folyamatot írnak le, amik gyakran összekötődve játszódnak le, de nem feltétlenül adódik az egyik a másikból.

A kristályosítás azt írja le amikor egy oldatból vagy olvadékból szilárd anyagot választunk ki (pontosabban annak egy speciális esete mert amorf anyag is válhat ki egy oldatból). Ez vagy az oldószer eltávozása miatt vagy az oldhatóság/hőmérséklet változása miatt történik.

A bepárlás amikor egy elegyből folyadékok párologtatunk el álltalában melegítéssel. Viszont bepárlás nem jelenti azt hogy egy egy szilárd anyag koncentrációját akarjuk növelni, vagy azt kicsapatni az oldatból.

Például egy folyadék-folyadék elegyet kezdünk el bepárolni a kisebb forráspontú anyag távozik a rendszerből és a másik folyadék hátra marad. Ebben az esetben semmi sem kristályosodott ki. Vagy ha egy sóoldatot nem párlunk be annyira hogy túltelített legyen szintén nem válik ki semmi.

"Illetve bármelyik anyga tudna kristályosodni, ha elég ideig hagyjuk fedetlenül párologni?"

Ez egy kissé fura kérdés. Például mi van a napraforgóolajal, ha az hagyod párologni akkor abból lesz kristályod? A kristályosodás két módon játszódhat le, egy anyag kiválik egy oldatból, a másik pedig az hogy az olvadáspontja alá kerül a hőmérséklet. Technikailag szinte minden anyag képes valamilyen féle kristályrácsot előállítani ha megfelelőek a körülmények. Ez viszont nem igényi azt hogy az anyag feloldódjon, vagy bármi elpárologjon belőle.