Ha a víz a lefolyóból amugy is vissza kerül a körforgásba, akkor miért mondják, hogy ne pazaroljuk a vizet?

"elöbb utobb vissza kerül a körforgásba"

Igen, csak a csapvíz körforgásának fenntartásához energia kell. A természetes víz körforgásához az energiát a Nap adja, de a tisztított vízhálózathoz nem.

"Zuhanyzok vagy mosogatok, akkor a viz a csatornán keresztül nem vész el, hanem elöbb utobb vissza kerül a körforgásba, nem?"

Igen, csak a szennyvíznek elé sok lépcsőn kell átmennie, mire újra ivóvíz lesz belőle. Már ha egyáltalán az lesz.

Ez azért van, mert a környezetvédők csak mondják a mondókáikat anélkül, hogy utánagondolnának.

"hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére."

Ez a kijelentés, nem az energia vagy vegyszertakarékosságot kéri, hanem direkten a vízzel való takarékosságot.

Aminek van értelme, ha a csapvíz mélyenfekvő rétegekből származik. Vagy olyan melegövi folyókból (pl. Jordán), ahol a vízfelhasználás összemérhető a folyó hozamával. De ez főleg a mezőgazdasági felhasználásra jellemző.

Ahol a vizet felszíni folyókból veszik ki és a tisztított szenyvíz ugyanoda megy vissza, ott lehet energiatakarékosságról beszélni. De a vizet nem használjuk el.

Hazánkban többnyire a folyókból vesszük a vizet partiszűrésű kutakkal. Erre igaz az, hogy visszatér a kivett víz a körforgásba. De más helyeken nem ritka a "fosszilis", nem (gyorsan) újratermelődő vizek használata, melynél ugyan igaz az, hogy a víz nem vész el, de az adott helyen felhasználható ivóvíz készlet igen. Illetve vannak olyan helyek, ahol kevesebb víz áll rendelkezésre, mint amennyi a terület lakosságának kellene.

Szóval, hogy mennyire fontos spórolni a vízzel, az erősen függ attól, hogy hol él az ember. Nálunk Magyarországon még szerencsére nem nagyon beszélhetünk ivóvíz hiányról, ahol problémák voltak pl múlt nyáron, ott is infrastrukturális beruházások elmaradása és nem a kutak kiszáradása okozta az ellátási problémát. DE! Ez a jövőben megváltozhat. Ha nem teszünk semmit, akkor előfordulhat a jövőben, hogy pl a Duna extrém alacsony vízállása esetén a városaink ivóvíz ellátása is veszélybe kerül. Persze ezen nem a vízzel való spórolás, hanem a folyó bevízlépcsőzése segítene, csak az még politikai tabu.

"Ez a jövőben megváltozhat. Ha nem teszünk semmit, akkor előfordulhat a jövőben, hogy pl a Duna extrém alacsony vízállása esetén a városaink ivóvíz ellátása is veszélybe kerül."

És ebből is látszik, hogy a parti szűrésű kutak esetén mekkora ostobaság a "fogy az ivóvíz"-re hivatkozni.

Mert ha most kevesebbet iszunk meg vagy zuhanyzunk el, attól nem lesz jövő nyáron a Duna vízállása magasabb.

Zöldeztem mindet, bár szerintem a Duna vízállása annyria kicsi nem lesz, hogy még ivóvizet se adjon. Elképesztő vízhozama van. Amúgy kérdező ez valóban egy nemzetközi felhívás, ha úgy tetszik szlogen és még fejlett országokban is van már vízhiány méghozzá rendszeresen. Lásd Kalifornia.

Amúgy meg szinte bármire is költünk annak van környezeti kárban százaléka és az ivóvíznél is így van. Ez lehet még ivóvíz is vagy papírzsebkendő is, de akár élelmiszer is.

Egy problémás része még nem volt, ami abban van, hogy sok helyen az ivóvíz és öntözési víz egy hálózatot jelent, és a lakossági felhasználás csökkenteni tudja a mezőgazdasági felhasználásra fordítható vizet. Szerintem ilyen nálunk nincs, de csak szerintem. Nem tudom.

Meg azért még a tisztított szennyvíz is azért nem egy 100%-os tisztítás, hanem előírások szerinti megfelelőség szerinti. Maradnak benne apróságok, csak lényegében tiszták.

#7

"Megint meg kell érteni a lokális és globális jelenségek közti különbséget."

Pontosan erről van szó. Ha ostobaságokat hangoztatnak a környezetvédők, az nem tesz jót a környezetvédelemnek. Pl. ha azt állítják a budapestieknek, hogy a víztakarékosságuk majd javít a globális édesvízhiányon.