Mi kell ahhoz pontosan, vagyis mi elég ahhoz, hogy elkerüljük a drasztikus klímaváltozást?

Először is azt kellene tisztázmi, hogy globális felmelegedés van, ami részben természetes folyamat, mert a Föld éghajlatában ciklikusság van, a melegebb időszakok és a jégkorszakok váltogatják egymást, de már régen közismert, hogy az emberi tevékenység nagyon felgyorsítja a változást.

Sajnos nem tudjuk pontosan, ez a felmelegedés a jövőben milyen mértékben fokozódik, bár természetesen vannak előrejelző modellek, de nem teljesen egyértelműek, hiszen a végeredmény attól függ, mit veszünk figyelembe és milyen mértékben, aminek van sajnos szórása.

Az valószínűsíthető, hogy már visszafordíthatatlan a folyamat, de nagyon nem mindegy a gyorsasága, hiszen minden változáshoz időre van szükségünk.

Vegyük például az épületeket. Manapság sokkal jobb építőanyagokat használunk és a technológiák is jobbak, meg szigorúbbak a szabványok, de hosszú időnek kell eltelnie, mire a régi házakat mind lebontják, például hazánkban elterjedtek a vályogházak, amelyek falazata nem fogja bírni az áradásszerű esőzéseket, vagy ha a tetőszerkezetek építési szabványát szigorítják a jövőben várható erősebb szelek miatt, akkor annak hosszű idő kell, mire mindet kicserélik.

Nem lehet ripsz-ropsz megváltoztatni az ipari, a lakó és mezőgazdasági területeket sem, pedig a változás üteme olyan gyors, hogy ez szükségessé válhat, de akkor ebből katasztrófahelyzet adódhat.

Klímaváltozás is többféle lehet sajnos, lehet általános felmelegedés, vagy akár lokálisan lehűlés, vagy évszakonként mindkettő, mint mondjuk a minuszinszki medencében, ahol a kellemesnek tűnő 20°C átlaghőmérséklet a téli -50 és a nyári +45°C áll össze.

Lehűlést okozhat a Golf áramlat leállása nyugat-Európában, mivel a sarki jég elolvadása, ami édesvíz, megváltoztatja az Északi tenger sótartalmának arányát, vagy például az uralkodó széljárások olyan módon való alakulása, hogy a hideg sarkvidéki levegő egyes területekre gyakran és gyorsan le tud áramlani.

Aztán sok területről eltűnhet a víz, aszályos lesz, mivel a magasabb átlaghőmérséklet miatt a szárazföld is jobban párologtat és ha csapadékszegényes a vidék, akkor a kipárolgás dönt, viszont az erősebb párolgás miatt az esőfelhőkben sok a víz, így ahol meg leesik, ott ma már villámárvizeket okoz, mert eddig nem vettük figyelembe ennek lehetőségét, mivel nem is volt rá szükség.

Egyenlőre nem biztos, melyik helyen mi fog történni, egyes esetek beleférnek az időjárás normális bizonytalanságába, bővebbet akkor lehet tudni, ha rendszerességről beszélhetünk.

Atomerőművet nem könnyű építeni, így ott is időre lenne szükség, de az sem karbonsemleges. Valószínűleg a szénerőműveket addig helyreállítják, ahol tudják, mert áram most jobban kell.

Az alternatív áramtermelés egyenlőre semmit nem old meg, amíg az elektromos áramot nem tudjuk olcsón és nagy mennyiségben tárolni, mert csak akkor érnénk vele valamit, hiszen éjjel a naperőművek, szélcsendben meg a szélerőművek használhatatlanok. Amíg gázzal egészítették ki a termelést, addig volt értelme, de most már tényleg csak az atomerőművek jöhetnek majd számításba, így most már értelmetlenné válnak. Ugyanis a nukleáris erőműben akkor is van maghasadás, ha nem termelnek vele áramot, ekkor kissé kevesebb ugyan, de nem akkora a különbség, hogy érdemes legyen mellé másik rendszert is kiépíteni, mert a nukleáris erőmű éjjel-nappal is üzemelhet és ekkor a megtérülése is jobb, vagyis olcsóbb vele a termelés.

A népesség drasztikus gyarapodásával nem tudom mit lehetne tenni, hogyan lehetne visszafogni, mert tényleg nagy gond.

A tudomány világát nem árt támogatni, de speciel jelenleg már olyan folyamatok vannak, amit már aigha tudunk befolyásolni, mint a szibériai permafrostból gigászi mennyiségú metán kiolvadása, ami gyorsítja a felmelegedést és ettől még több metán szabadul majd fel, ami még jobban hozzájárul a felmelegedéshez, stb...

Semmit nem tudunk már tenni.

Egy csomó pozitív visszacsatolási hatás már beindult.

Mostmár ezekre a folyamatokra van bízva, hogy mi fog történni, és ezekre nem tudunk rá befolyással lenni, legfeljebb imádkozhatunk, hogy ne legyen nagyon drasztikus.

Inkább mostmár arra kellene koncentrálni, hogy kitaláljuk, hogy HA nagyon elfajul a klímaváltozás, ahhoz hogyan tudunk alkalmazkodni.