Viharban a nyílt mezőn mennyire biztonságos?

Ha minden alkalommal leállnának a munkával, amikor ki van adva a riasztás, kb. semmire sem jutnának.

A gépben a Faraday-hatás miatt biztonságban van az ember a villámtól, a tűztől valóban nem, de talán van annyi esze, ha égni kezd a búzatábla, nem abba kormányoz.

A mezei munka kemény dolog, nem nyafogósaknak való. A kapáló, kézzel dolgozó emberek valóban veszélynek vannak kitéve. Kérdés, elég nagy-e, eléggé kézzelfoghat-e ez a veszély? Hány bal/halálesetet okzott a kézi földművelés idején a villám, és mondjuk mennyit egy vágott seb, vagy hőguta? Egyik ükapám utóbbi miatt halt meg a mezőn, igaz, neki hiányos volt a koponyája a '48-49-es szabadságharc során szerzett sérülése miatt.

Manapság már nem nagyon van fülke nélküli traktor. Ezért a jármű, mint Faraday-kalicka védi az embereket. A villám meg csak akkor okozhat tüzet, ha a szabad levegőben halad. Valószínűleg a nedves gumikerék jobb vezető, mint a levegő, ezért a gabona közelében a villám nem megy a levegőben.

Gondolom ezért dolgoznak inkább tovább, mint hogy lefeküdjenek a vizes földre az esőbe.

"Hány bal/halálesetet okzott a kézi földművelés idején a villám"

Ha oda akarsz kilyukadni, hogy egyet, esetleg max másfelet, hát ki kell, hogy ábrándítsalak. Nem volt ilyen jellegű hivatalos adatgyűjtés idehaza, de az NSZK-ban volt, német precizitással:

1952 és 59 között összesen 312 halálos, 390 nem halálos

erdőszélen 76+94

szabad területen 80+55

egyéb helyeken 84+118

Horváth prof leír egy esetet, hogy Gergelyugornya mellett nyolcan húzódtak be egy csőszkunyhóba a zivatar elől, és hármat megölt egy villám.

10:50: nem erre akarok kilyukadni. A veszély valós, az idézett számok ugyan nagyok, ám hatalmas volt a dolgozók létszáma is, akik között ez adódott.

Mégis, mit tud tenni egy kapás?

Hazaballag, ha morog az ég? Egyrészt, már az is kockázatos, másrészt vagy tönkremegy, ha minduntalan kiáll a munkából, vagy kirúgják.

Visz magával egy Faraday-kalitkát? Egy összecsukható efféle mentőeszköz tizen-kilogramm, és egy hátizsáknyi térfogat. Ha mindennap viszi magával, hova rakja a napi ételét, ruháját?

Az ilyen balesetek régen bekerültek a hely népköltészetébe, de lényegileg nem volt mód a védekezésre, a föld mindig csak akkor termett, ha gondozzák, tehát másnap minden ment ugyanúgy.

Írtam, a mezei munka kemény dolog, szükségszerű veszteségnek tekintették (tekintik) az időjárás kockázatát.

Durva a hasonlatom, de ma mindenki boldogan vásárol a netről, és kevesen néznek utána, ez a kényelmünk hány futár, hány tüdőbeteg, hány rákos halálát okozza?

"mezőgazdasági munka értelmetlen esős időben"

A villámlás nem esős időben van, hanem zivatar idején, az meg hirtelen jön, és előtte nem kellett egy hetes esőnek lennie. Régen, aki reggel-este másfél órát gyalogolt a parcellájához, nem tudott két perc alatt hazarohanni a zivatar elől.

"A kérdés nem a régi időkre vonatkozott, hanem a jelenre"

A kérdés nem, de az utána való beszélgetés meg igen:

"Hány bal/halálesetet okzott a kézi földművelés idején a villám"

Te értelmetlen.