Elképzelhető, hogy az univerzumban lehet olyan kémiai elem ?

"összeállt "részecskévé"

Azért mondják, mert valóban összeáll.

Tehát kialakulnak kötések, stb.

Ha például 2 protont összenyomsz, akkor kialakul egy diproton belőlük. Erre mondhatod azt, hogy ez egy hélium izotóp.

Viszont ez a kötés úgy néz ki, hogy egy picivel gyengébb, mint ami ahhoz kellene, hogy együtt maradjanak, ezért elkezdenek szép lassan (milliomod másodperc alatt) szétválni.

Aztán, ahogy távolodnak egymástól, gyorsan csökken a vonzás, és proton távolságban meg is szűnik.

Innen kezdve hatalmas erővel taszítják egymást, tehát igen gyorsan szétrepülnek.

A két gyümölcsöd annyival jobb példa, hogy azok együtt is maradnak, mert tartós vonzás alakul ki köztük.

10#

Abban a néhány milliomod másodpercben spektroszkópiásan vizsgálni lehet. Ha a vizsgálat eredménye illeszkedik a modelleink sezerint az új atomra megjósolt eredményekkel, akkor az létre is jött (valószínűleg).

Az almás példával élve: a zöldalma és a sárga körte helyett egy pillanatra egy lila szilvát látunk, mielőtt gyümölcspép föcskölne mindenfelé.

"én azt nem értem, hogy miért mondják egy "elemre", ami a másodperc milliomod-milliárdod része alatt elbomlik, hogy összeállt "részecskévé"?

mérhetöen kialakulnak kötések és kapcsolódások, vagy csak összelöttük, azt amíg lepattannak egymásról addig azt mondják hogy létezik?"

Mert összeállt. Az alatt a néhány nanoszekundum alatt egy teljes értékű elem, mérhetően. Az más kérdés, hogy a mi emberi időérzékelésünkhöz képest ez egy szempillantás sincs.

ma 00:50-es, ma 00:53-as vagyok

az előző hozzászólóra reagálnék:

ha nagy valószínűség szerint kb 10 percig létezik egy elem, akkor létezik?

ha 1 percig, akkor létezik?

ha egy ezredmásodpercig, akkor létezik?

miért is kéne hol meghúzni a határt ebben és miért pont ott? mert számodra az az idő az túl rövid a megszokott dolgaidhoz képest?

igen, vannak, amik rövid ideig léteznek abban az állapotban

és igen, más tulajdonságokkal rendelkeznek, az almás-körtés példád meg nem jó

nem túl ritkán előforduló elemek bomlási sorait is végig lehet nézni, le lehet vezetni, hogy miből mi lesz... ott is akad, ami másodperc tört részéig létezik, nem lehet mondani rá, hogy nem létezne

(bomlási sor: egyik instabil elem átalakul egy másikra, de lehet az is instabil, radioaktív, ami megint átalakul másikra és így tovább...)

Az elemeknek van egy kialakulási ideje.

Ha már ennyi ideig sem marad egyben, akkor lehet azon gondolkodni, hogy létezett-e.

"beilleszthető a periódusos rendszerünkbe"

Olyan, hogy két most meglévő elem közé jön valami, olyan nem elképzelhető. A hetedik periódus végére (a sor végére) természetesen lehetséges.

Köszönöm, nem tudtam, hogy ezeket a rövid idejü kötéseket le is tudják mérni, illetve a tulajdonságaik különbözöségét is.

Ma is tanultam valamit.

T. honnantudhatnám! előző válaszoló

ma 00:50-es, ma 00:53-as, 11:11-es vagyok

nemcsak sok mindent le tudnak mérni, de ki is tudnak számolni kvantummechanikai törvényszerűségek okán, csak éppenséggel nagyon bonyolult számítások, főleg nagy, bonyolultabb elemeknél

és a számítások és a mérések korrelálnak egymással

amikor volt, hogy nem korreláltak teljesen hibahatáron belül, akkor vakargatták a fejüket-nézegették mi van, és lett valami új felfedezés és a modellek pontosítása