Lehetséges az, hogy két azonos nemű embernek lehessen vérszerinti gyermeke?

#10

Köszönöm a kiegészítést, a pluripotens és multipotens össejt-ügyben.

totipotens: embrionális és extraembrionális szövetek létrehozására is alkalmas, tehát teljes értékü embrió fejlödhet belöle

pluripotens: csak embrionális szövetek és ivarsejtek, ezen belül bármelyik csíralemez sejtjeit-szöveteit képes létrehozni

multipotens: valamilyen szövet irányába elkötelezödött, de képes más szövetek létrehozására is, csíravonalat már nem tud létrehozni

unipotens: csak az adott szövet sejtjeit képes létrehozni.

[link]

[link]

[link]

""Nöi össejtböl nem tudsz hímivarsejtet létrehozni.""

"Az általam linkelt cikk alapján egér esetében legalábbis de, tudnak."

Elolvastam a cikkeket, konkrétan erre utaló részt nem találtam. Nem vagyok ilyen szinten otthon a genetikai kísérletekben, azt értettem, hogy az apai és anyai kromoszómákon is kapcsoltak ki géneket, illetve anyai-apai faktorokat gátoltak , de azt hogy anyai össejtböl konkrétan apai génállományú hímivarsejtet növesztettek volna azt nem. Ha a kacifántos szöveg miatt nem találtam volna akkor szívesen veszem ha konkretizálod azt a részt. (Az angolom sem a legjobb, lefordítva olvastam nagyrészt)

"apai génállományú hímivarsejtet növesztettek volna azt nem."

Pontosan mit értesz apai génállományú hímivarsejt alatt?

a hím nem génjeit/kromoszómáit tartalmazó spermiumot.

Az a mondatom leginkább a kérdezönek szól, nekem úgy jött le, mintha szerinte egy nöi össejtböl bármilyen nemü sejt, tehát klasszikus értelemben vett hím nemi kromoszómakészlettel rendelkezö hímivarsejtet lehetne növeszteni.

Az általad linkelt cikkekben ügye bizonyos gének kikapcsolásával illetve kezeléseivel tudják elérni, hogy a késöbbi fejlödés ne legyen kizárt -mondhatni kizárják a kizáró tényezöket- és ezeket a sejtmagokat ültetik magtalanított petesejtbe. Értelmezésem szerint ebben sehol nem jelennek meg az ellenkezö nem génjei, hanem az azonos nemü gének közül az ezt szabályozó faktorokat buherálják meg. Tehát marad a két azonos nemü génállomány, csak a természetes gátakatnem engedik müködni, ezért tudtak elérni továbbfejlödést.

Az egyszülös kísérleteknél is ugyanez a dolog alapja.

Arról nem találtam említést, hogy azoknál a fajoknál (pl. ezüstkárász) akik hím egyedek hiányában szüznemzéssel hoznak létre utódokat, hogyan alakulnak ki néhány generáció után hím egyedek. Érdekelne ez a téma is, hogy hogyan oldja meg a természet ezt a folyamatot, mert erre már mondhatnánk azt, hogy nöi össejtböl hímivarsejt fejlödik. Hogyan lesz az a hím ivari kromoszóma anyutól?

"FAN és LIU (1990) a hímek megjelenését azzal magyarázza, hogy a triploid ezüstkárászok

korábban ginogenezissel szaporodtak, de evolúciójuk során az ivarsejtképződés folyamatában

bekövetkezett változások eredményeként diploidként viselkednek, azaz ivarsejtjeik számfelező

osztódással jönnek létre. Ebben az esetben azonban a hím: nőstény arány a kétszülős szaporodás

során tapasztalhatóak szerint 50: 50 % lenne. GUI et al. (1991) triploid ezüstkárász ováriumból

származó mintákon vizsgálta a kromoszómák viselkedését a meiotikus osztódás során. A

kromoszómák párosodásának véletlenszerűségéből, illetve rendszertelenségéből arra a

következtetésre jutottak, hogy a triploid ginogenezis során keletkező ivarsejtek nem képesek a

számfelező osztódásra (10. ábra). "

"A triploid ezüstkárász kétszülős szaporodását első ízben ZHOU et al. (2000/a) igazolták.

RAPD markerekkel vizsgáltak két klónvonal keresztezéséből származó utódokat. Bizonyították,

hogy az utódnemzedékben megjelentek az apai genom részletei, továbbá az utódok az anyától

örökölt genomból veszítettek."

29. és 30. oldal:

[link]

De ebböl konkrétat nem tudunk meg, csak hogy megjelennek.

#13

"Az a mondatom leginkább a kérdezönek szól, nekem úgy jött le, mintha szerinte egy nöi össejtböl bármilyen nemü sejt, tehát klasszikus értelemben vett hím nemi kromoszómakészlettel rendelkezö hímivarsejtet lehetne növeszteni."

Y kromoszómával rendelkező hímivarsejtet nyilván nem tudtak női őssejtből létrehozni - ha ezt érted hím nemi kromoszómakészlettel rendelekző hímivarsejt alatt. Így hím utódot ezen a módon nem tudnak létrehozni, de női utódot igen.

"Értelmezésem szerint ebben sehol nem jelennek meg az ellenkezö nem génjei,"

Ezt a mondatot nem nagyon tudom értelmenzi. Illetve egyetlenféle képpen: az Y kromoszómán létező gének esetében, amik az X kromoszómán nincsnek meg (így a nőstényekben sem). De például a hímek esetében (emlősök témakörében) az ellenkező nem génjeiről beszlni teljesen értelmetlen.

"hanem az azonos nemü gének közül az ezt szabályozó faktorokat buherálják meg."

Ezt egyrészt - a fentiek alapján - nem tudom éretlmezni, másrészt szerintem félreérted a kutatás lényegét. A kutatásban elsősorban a genomi imprintinget módosították. Ez azt jelenti, hogy bizonyos gének esetében (amik mindkét nemű egyedben jelen vannak!!!) csak az anyai, míg más gének esetében csak az apai eredetű példányok aktívak. Ez értelemszerűen problémát jelent, ha azonos nemű egyedek sejtjeiből akarunk új egyedet létrehozni. A kutatásnak épp az a lényege, hogy ezt az imprintinget törölték, így létre tudtak hozni olyan egyedeket, amik azonos nemű szülőktől számraztak.

"Tehát marad a két azonos nemü génállomány"

Ez értelmetlen.

"Arról nem találtam említést, hogy azoknál a fajoknál (pl. ezüstkárász) akik hím egyedek hiányában szüznemzéssel hoznak létre utódokat, hogyan alakulnak ki néhány generáció után hím egyedek."

Ezt nem biztos, hogy érdemes ember (és más emlősök) esetében nagyon relevánsnak tekinteni, mivel más csoportokban a nem meghatározás teljesen más lehet. Az ezüstkárász estében nem tudom, hogyan működik ez, de például számos hüllő (pl. krokodilok) esetében nem is genetikailag, hanem környezet alapján (a hőmérséklettől függően) történik a nem meghatározása. Tehát az ő esetükben nincs - az egyedek között általában meglévő genetikai különbségen túl - genetikai eltérés a különböző nemű egyedek között.

#14

A fentiek alapján ez a téma nagyjából irrelenáns abból a szempontból, hogy az ember esetében lehet-e - valamilyen úton - két nőnek, vagy két férfinak utóda.

"A kutatásnak épp az a lényege, hogy ezt az imprintinget törölték"...

Köszönöm, igen ez a része, illetve ez a folyamat nem volt nekem teljesen tiszta, idegen nyelvi szövegértés, és némi tudatlanság miatt. Kicsit belekavarodtam a sok számba és módszerbe. Így már világos.

#14-esben kicsit elkalandoztam ugyan, de génmüködések szempontjából talán van némi információ tartalma.

"Azt a magyarázatot adták erre, hogy a fajidegen spermiumból ivart befolyásoló gének kerültek át az utódokba. Az ő hipotézisük szerint a nőstény ezüstkárász kétféle ikrát képes előállítani, az egyik „G” típusú (ginogenetikus), ez körülbelül 50-90% -a az összes ikrának, a maradék „B” típusú (biszexuális). A „G” típusú petesejt a két meiotikus osztódásból az elsőn megy keresztül és csak ginogenezissel képes tovább fejlődni. A „B” típusú teljes meiózison át fejlődik és haploid gaméta alakul ki belőle"

[link]

Azt hiszem találtam "választ" erre, bár csak hipotézisként említi.