A sejtek honnan "tudják", merre és meddig kell osztódniuk, hogy az általuk alkotott szövet, szervrészlet alakja megfelelő legyen?

Például egy dolog: szedercsírából (pár 100 egyforma sejt, gömb alakban) hogyan lesz egy olyan lény, amelyiknek van feje és farka?

Nos: gravitáció.

MINDEN sejt termel egyfajta hormont, amit kibocsát, és utána mér is, hogy mennyi van belőle körülötte.

Ez a hormon más fajsúlyú, mint a testfolyadék, ezért függőlegesen vándorolni fog.

Ahol felhalmozódik, az lesz a lény egyik vége - ahol kevés van, az a másik vége - ahol közepes, az a közepe, és ezt minden sejt érezni fogja, és e szerint növeszt fejet, vagy farkat, vagy középtájat.

Ezért nem lehet gravitáció nélkül terhes az ember lánya, mert nem akarja azt a lényt látni, aki így születne.

[link]

[link]

https://www.youtube.com/watch?v=hLNH_ZtW8Js

[link]

[link]

36. oldaltól: [link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Kezdésnek talán elég lesz.

"fejjel lefele" agyazodik be?"

Te ugye funkcionális analfabéta vagy?

"milliomod ezred pontossaggal"

Nincs rá szükség. Ha már elkezdtek specializálódni a sejtek, akkor mindegyik tudja a kb. helyét, és ennek függvényében már tud további pontosításra szolgáló dolgokat termelni.

"vizszintesen"

Nem egyetlen szabályozó mechanizmus létezik a szervezetben. Erre már egy másik módszer vonatkozik, és még sok-sok szabályozás létezik ezeken kívül is.

A kérdés nagyon jó. A területet jelenleg is intenzíven kutatják. A sejtek belső és külső információk alapján tudják eldönteni, mit kell tenniük.

Belső információ a korábbi differenciálódás eredménye, amimiatt eltérő lesz a sejtek génexpressziója (az egyes gének aktivitása). Például a csonsejt azért tér el egy más típusú sejttől (például egy idegsejttől), mert más gének vannak benne bekapcsolva, amelyek más fehérjéket kódolnak, és így eltérő tulajdonságok és mködés alakul ki a különböző sejttípusokban.

Külső jelek (amik a differenciálódást is befolyásolják) elsősorban a különböző kommunikációra szolgáló jelmolekulák és a közvelten sejtkapcsolatok. Jelmolekulák lehetnek hormonok (amik az egész szervezetben hatnak), de sok közöttük parakrin hatás anyag, amelyek nem hatnak nagy távolságra. Például fontos jelmolekulák a növekedési faktorok, amelyek képesek serkenteni a megfelelő sejtek osztódását és megfelelő irányú differenciálódását.

[link]

A sejt-sejt kapsolatok azt jelentik, hogy a szomszédos sejtek kapcsolódnak egymáshoz, érzékelik egymást, és így képesek szabályozni egymás mködését. Egy konkrét példa erre a kontakt gátlás: a legtöbb emberi szövet sejtjei egy üveg edényben csak addig osztódnak, amíg egy egy sejtsornyi réteget nem képeznek, utána leáll az osztódásuk. Tehát például befolyásolhatja az osztódást az, hogy a sejtet hány másik sejt veszi körül.

[link]

Persze adott esetben környezeti hatások is befoláysolják a sejtek viselkedését a fentieken kívül. (Gondolj csak arra, amikor lebarnulunk, vagy ha bőrkeményedés alakul ki a lábunkon.)

De a folyamat nagyon összetett, a sejtek közötti kommunikáció mellett fontos ismerni hozzá a sejten belüli jelátviteli folyamatokat és a génműködés szabályozását is, ezek mind intenzíven kutatott területek.

#1

"Nos: gravitáció.

MINDEN sejt termel egyfajta hormont, amit kibocsát, és utána mér is, hogy mennyi van belőle körülötte.

Ez a hormon más fajsúlyú, mint a testfolyadék, ezért függőlegesen vándorolni fog."

És erre tudsz valami forrást is? Csak mert sosem hallottam ilyenről. (Nem vagyok a téma szakértője, de azért valamennyit tanultam/olvastam róla, és most is próbáltam kicsit utánanzni.)

Eszerint a kutatás szerint a hipoblaszt sejtek váltják ki az embrió feji végének kialakulását.

[link]

[link]

Azt mondjuk nem tudom, mi határozza meg, merre lesznek ezek a hipoblaszt sejtek.

Eszerint a cikk szerint pedig az anterior visceral endoderm (AVE) játszik fontos szerepet az emlős embrió polaritásának kialakulásában.

[link]

(Oké, nem a legfrissebb cikk, most ezt sikerült találni.)

Én a gravitáció szerepéről emlős embriók polaritásának meghatározásában nem találtam semmit. (Az egyedfejlődésben biztos van szerepe.)

Eszerint az cikk szerint az oroszok sikeresen ejtettek teherbe patkány nőstényeket az űrben, még ha nem is siekrült kihordani az utódokat (de nincs ontos hivatkozás a kutatásra, az eredeti publikációt nem találtam meg).

"An earlier Russian experiment sent male and female rats to orbit, allowing them to breed. Two of the female rats became pregnant, but neither resulted in a live birth."

[link]

Szóval én nem vagyok meggyőződve, hogy az általad javasolt modell helyes. (Már csak azért is, mert az oldott molekulák nem nagyon ülepednek az oldatból normál gravitáció mellett, még akkor sem, ha fehérje méretűek.)

#3

"Masik amibe belekotnek hogyan kepes a sejt merni nem tudom hany milliomod ezred pontossaggal, hogy a lab felso reszen levo sejtbol combcsont legyen, az alatta 5 centivel levo sejtbol pedig sipcsont?"

A sejtek elég pontosan tudják mérni a szabályozó anyagok mennyiségét. (Pontosabban általában kritikus tartományok vannak, amire nagyon érzékenyek.) Emellett nem csak egyféle szabályozó anyag lehet, és más jeleket is kaphatnak, ahogy kifejtettem fentebb.

"Ez a hormon más fajsúlyú, mint a testfolyadék, ezért függőlegesen vándorolni fog.""

A valaszolo komplett idiota es azt hiszi hogy az EMBER NOVENY, ami a napfeny fele felfele novekszik a gyokere meg lefele.

#9

Az auxin sem a fajsúlya miatt áramlik a gyökér irányába (vagy épp a gyökér / szár gravitáció felőli oldala felé.)