A Spitzbergákon hogyan lehet az, hogy fél évig nappal van, fél évig éjszaka?

Azért ez nem így van.

A kettő között van jócskán olyan, amikor minden nap felkel és lenyugszik a Nap.

Csak olyankor nem megy túl magasra, illetve éjszaka sincs túl sötét.

A Föld tengelye ferde, vagyis a tengely nem merőleges a keringés síkjára, mint pl. egy búgócsiga tengelye a padlón.

[link]

[link]

[link]

Ez okozza egyébként az évszakok változását, ahol a Nap merőlegesebben süt, ott nagyobb a besugárzás.

A képen a bal oldlon álló Föld felső, északi részét besugározza a Nap a tengelyl ferdesége miatt. És emiatt fél évre rá (a jobb oldali Föld esetén) az északi sarkvidék sokáig nem kap megvilágítást egyáltalán.

Ezen a rajzon a Nap kics, ez ne tévesszen meg, a Nap méret a Föld méretének százszorosa, de a hatalmas távolság miatt elfogadott, hogy párhuzamos fénysugarak érkeznek belőle.

A hosszabb nappalokon meg nem is bukik le a Nap, csak körbemegy a horizont felett.

https://www.youtube.com/watch?v=oGlx9stITXY

Aztán kisvártatva, a földrajzi magasságtól függően hónapokig fel sem bukkan.

"A Spitzbergákon hogyan lehet az, hogy fél évig nappal van, fél évig éjszaka?"

Úgy, hogy nem lehet. Félévig tartó nappal és éjszaka csak az északi és a déli sarkon van. Alacsonyabb szélességi fokokon -a napéjegyenlőséghez közeli napokon- minden nap van egy kis éjszaka vagy egy kis nappal.

#6

"van többhónapos nappal és éjszaka."

Nem ez volt a kérdés.

Hanem konkrétan 6 hónapig tartó nappal (ezt jelenti a fél év) és 6 hónapig tartó éjszaka. Ehhez nem elég a sarkkörön túl lenni.