Miért vannak olyan sokan akik azt gondolják, hogy létezik független és szabad tudomány és a mainstream kutatásokat a gyermeki kíváncsiság és jószándék vezérli?

Remélem senki nem haragszik meg érte, ha most az ördög ügyvédjét játszom el, de azt hiszem ezt talán rávilágít arra, ami az előttem szólók között is előkerült és - szerintem - gondolatébresztő vitát alakíthatna ki.

Azt állítani, hogy majd 100 másik kutató "ráveti magát" és "ízekre szedi" a téves vagy talán szándékosan félrevezető kijelentéseket egyszerűen megalapozatlan, sőt inkább naivnak mondanám. Íme, a 21. század egyik legnagyobb tudományos botránya:

S. Lesné: A specific amyloid-beta protein assembly in the brain impairs memory, 10.1038/nature04533

A fenti Nature cikk több évvel és felmérhetetlen összegű pénzzel vetette vissza az Alzheimerkutatást. Mindezt tette 2200+ hivatkozással, ami egy pár árgus szemet feltételez, azonban mégsem derült fény eddig a csalásra. Akkor mit csináltak a bírálók? Egy ekkora impact factorral rendelkező újság tényleg csak minimális szerkesztést végez? Akkor milyen alapon szednek be ennyi pénzt? Miért hamisították meg az eredményeket? Akik a témában kutatnak és hivatkozták a cikket, miért nem találtak előbb ellenbizonyítékot? Hogyan lehetne megelőzni az ilyen hibákat?

Egy rakás kínos kérdés merül fel, ami a tudományos publikációk hitelességét vonja kétségbe. Ez nem is egyedülálló eset, ott van Andrew Wakefield 1998-as cikke is, amivel sikeresen elterjesztette az oltásellenességet. A manipulált adatokkal ""sikeresen bizonyította"", hogy az oltás autizmus kialakulásához vezet. Egészen 2010-ig ki sem derült az igazság. Azóta pedig már a doktori címét is elvették tőle - teljesen jogosan- .

A szerepjáték után megjegyzendő, hogy a kérdező inkább összeesküvést szeretne belelátni a tudományos publikálás világába, de erről szó sincs. A leginkább félreértett részt egyszerűen végig kell gondolni, kb. 10 másodperc lassúaknak is. Kismillió potenciális alapkutatási projektet lehetne elindítani egy adott kutatóintézetben. Ez rendben van, de mennyibe kerülne finanszírozni (kutatókat fizetni, anyagokat venni, legyen azért áram és fűtés, működő eszköz)? Ja, hogy a projektek egy évi fedezése ezerszerese lenne az adott kutatóintézet évi költségvetésnek? Akkor muszáj lesz válogatni, hogy mire van és mire nincs pénz. A válogatás alapja, akkor már lehetne az, hogy hol lehetne sokak által keresett újat mondani ("mainstream"), ami növeli az intézmény megítélését.

Persze emellett lehetnek, pl. ipari projektek, ahol egy vállalattal kötött együttműködés keretében kell valami újat fejleszteni. Ez nem nagy csoda, hogy ilyenkor az adott vállalat valamilyen remélt haszonért cserébe finanszírozza. A gond azonban ezzel az érvvel, hogy ezek az eredmények rendszerint teljes mértékben titkosítottak és jóformán izoláltak a "mainstream tudománytól".

Ezt így általánosan kijelenteni a tudományról azért óriási tévedés.

Persze, tudunk például olyan tudományos emberekről, akiktől nagy olajcégek rendeltek meg jó pénzért olyan tudományos publikációkat, amik igyekeztek kétségbe vonni, hogy a klímaváltozásban szerepe van az emberi tevékenységnek.

Na de az ilyen fizetett "tudományos" publikációkra válaszul rögtön megjelenik 30 másik a többi szakembertől, amik azt megcáfolják.

Ezért működik viszonylag jól a tudomány.

Egyes tudósok tévedhetnek, sőt, lehetnek korruptak és direkt hazudhatnak is, de pont azért van ott a többi tudós, hogy az ilyeneket korrigálja, kijavítsa, helyretegye.

#11

Abban egyet értünk, hogy vannak problmák a tudományos kutatásban. Csak nem úgy, és nem olyan általánosítóan, mint ahogy a kérdező beállítja (de ahogy látom, ebben is egyet értünk).

Erről a Lesné ügyről még nem is hallottam, jó tudni. Elég kínos.

A Wakefield ügyet én is idéztem. Nyilván az sem egy szép példája a tudomány működésének (és a bírálóknak abban tényleg van felelősségük), de azért tegyük hozzá, hogy 12 évig csak az tartott, amíg kiderült, hogy csalt a kísérletben, az már sokkal hamarabb látszott, hogy ez egy nem reprodukálható eredmény. (És egy ilyen kutatási témánál nem is meglepő, hogy évekig tart valamit bizonítani vagy cáfolni.) És azért végső soron mindkét esetben kiderült az igazság, nagyrészt más kutatóknak köszönhetően.

A peer-review rendszerrel tényleg vannak problémák. És az általa idézett Nature és The Lancet esetek még tényleg a jégyhegy csúcsai. Kisebb újságok gyarkan sokkal nagyobb baromságokat is lehoznak (természetesen jó pénzért).

[link]

[link]

Nyilván komoly gond a kutatók publikációs kényszere, hogy nem motiváltak a többi cikk előzetes ellenőrzésében, hogy a tudományos lappiac jelentős részét leuralták a kiadók, akiknek nem nagyon van hozzáadott értékük, de cserébe csak az idézettség növelésében érdekeltek, az újságok egy részénél meg gyakorlatilag nincs előzetes ellenőrzés (ahogy a fenti példák is mutatják). Szóval az biztos, hogy volna min javítani.

De ebben az olyanáltalánosító konteók, mint amire a kérdező is hozott példát, nem segítenek.