Tényleg igaz, hogy mesterséges módon képesek vagyunk hirtelen lezúduló nagy mennyiségű esőt és aszályt is előidézni?

Csak akkor, ha már egyébként is lóg a lába.

Aszály meg nem lesz. Szép idő lesz utána, 10 km-es körzetben.

Nagyjából egy mód van rá, az viszont egyszerű, mint a faék. Ha valamilyen szennyező anyagot juttatsz a felhőbe, akkor akörül meg tud indulni az esőcsepp képződés, és elered az eső. Igen, a módszer nem indián esőtánc, csak akkor képes esőt okozni, ha van miből essen. Ez a szennyező elég sok minden lehet, akár sima korom is. pl ipari területek felett magától is előszokott fordulni úgynevezett ipari hó, ami a lokális légszennyezésnek köszönhetően esik a felette áthaladó felhőkből.

Felhőt oszlatni vagy eltéríteni nem tudunk, csak rávenni, hogy előbb adja ki magából a csapadékot, mint amúgy megtörténne. Ami miatt a konteósok rácuppantak a jégkármentesitő berendezésekre, azaz, hogy bizonyos mértékig az is ezt csinálja. Szennyezőt bejuttatva több, de kisebb esőcsepp keletkezik, így kisebbek lesznek a jégdarabók és a jégkár is. Na, konteós barátaink ezt kétféle képen egyszerűsítik vagy magyarázzák félre:

-szétlövik a felhőt, aztat szét! Ezé Nincs eső!(nem, nem lövik szét)

-a rendszer miatt máshol esik le az eső, és ezért nincs az Alföldön eső!(pontosan hol is? Mert az egész országban aszály van, nem csak az Alföldön)

Aha, létezik. Ezért van az a sok jégkár.

Nem tudunk olyasmit, ami a kérdésben szerepel. Ha ez menne, nem lenne élelmiszergond. Az persze lehetséges, ha jón, az az eső, akkor tudjuk valamennyire szabályozni. De nem bármennyire és nem bármit. Kis területen megvalósuló esőhiányt nem nevezünk aszálynak. Nagy területen pedig nem megy, legalábbis akkora területen, és annyi ideig, hogy azt már így nevezhessük. Továbbá 10-15 esőmentes nap nem aszály, ahhoz kell megfelelő (magas) hőmérséklet is.

Igen, cikkeket írnak róla. De elméletben meghatározni valamit (pláne ezt) és a gyakorlatban kivitelezni az két nagyon különböző dolog.