Ha két szárazföldi lemez ütközik egymásnak, ott miért nincs jelentős vulkáni tevékenység?
Ahogy a kép bal oldalán látszik, vulkanizmus akkor is van, ha két eltérő (óceáni-szárazföldi) vagy ha két azonos (óceáni-óceáni) típusú lemez ütközik.
A szárazföldi-szárazföldi esetben is azonos típusú lemezek ütköznek, még sincs itt jelentős vulkánosság. Hogyhogy?
#1-hez csatlakozva: dél németországban is vannak régi vulkánokból megmaradt vulkáni kúpok, amik az Alpok felgyürödésének hatására jöttek létre. Konkrét példának Hegau-t tudom mondani.
Az óceáni lemezek gyűrődésekor az alábukó lemez teteje, ami valójában a tengerfenék, laza szerkezetű és vastag rétegben rengeteg nedvességet tartalmaz. Az általad adott link ábráján ez sötétkékre van színezve.
Ahogy ez érintkezik a magas hőmérsékletű olvadt kőzettel, nagyon nagy nyomású és túlhevített gőz keletkezik folyamatosan és ez megteheti a magáét.
A szárazföldi lemezeknél nincs annyi víz és az többnyire nem is jut olyan mélyre, sokkal kisebb a nyomás bár természetesen itt is előfordulhat és akkor gejzír tör fel és lehet is ebből vulkán, de nem gyakori eset, illetve a kőzet is jobban szigetel, mert tömörebb, nagy sűrűségű kőzetek préselődnek iszonyatos nyonással egymásnak és jobban visszatartja a lávát és a gőzt is.
Nekem az a tippem, hogy a szárazföldi lemez vastag és könnyű így az ütközés lassabb, mint amikor a tizedikről beleugrik valaki egy vastag kartondoboz kupacba.
Így van ideje eloszlani a keletkező nyomásoknak.
De ez csak tipp, nem értek hozzá.
A himalájában pl. nem tudok vulkánosságról.
- A tektonikus lemezeket "nem érdekli", hogy óceán vagy növényzet van a felszínen. Ez igazából tejesen lényegtelen a kérdésben.
- A háromféle lemezmozgás ábrája itt a képen fent. Egymás alá, szét felé és egymás mellett.
És itt is jobbra lent három kép:
Vulkánok az egymás felé (alá) és a szét felé tartó lemezeknél alakulnak ki. Egymás melletti csúszásoknál nem folyamatos a súrlódás és sokkal kisebb is az erőhatás, ezért ott nincsenek vulkánok. (Az óceánokhoz viszont nincs köze.)
- Az erőhatáshoz kapcsolódóan a vulkánok lávája nem a Föld belső mély részéből jön, hanem viszonylag a felszíni részen keletkeznek a helyileg a nagy súrlódás következtében. Ahol folyamatosan egymás alá csúsznak ott folyamatosan nagy a súrlódás és hő keletkezés is.
"Ha két szárazföldi lemez ütközik egymásnak"
- A tektonikus lemezek széle többségében óceánokban van ami térképen is látható. Ezért a szárazföldi tektonikus találkozás ritkább, ritkábban is ábrázolják talán ezért is. Szóval akár tektonikus lemezeket ábrázolnak, akár vulkánokat, mindkettő inkább az óceáni fekvésű lemezhatárokkal lesz ábrázolva.
- A legtöbb vulkán a lemezhatárok mentén van, bár nem pontosan fölöttük (lemezhatár vulkánok), és vannak vulkánok amik a tektonikus lemezek belsőbb részén vannak (lemezen belüli vulkánok). Az a ritka, ha a vulkán pont a lemezhatár fölött van.
- Összességében viszont a legtöbb vulkán óceánok alján van, mint ahogy a lemezhatárok többsége is óceánokban van.
- Ahol a tektonikus lemezek kontinensek partja mellett van, ott van többnyire vulkáni aktivitás és ez is látható a térképeken. Itt egy kép a tektonikus lemezekről és az aktív vulkánokról.
Térkép a Föld lemezhatárairól és az aktív vulkánokról - wiki
Ez utóbbi térképen látszik az is, hogy az amerikai kontinens nyugati partja mellett fut egy lemezhatár és az aktív vulkánok is ott sorakoznak, és nem pont a lemezhatáron, hanem mellette és részben a kontinens területén is.
- A nem lemezhatárnál kialakult vulkánokra is vannak esetek (link lent) ("hotspots" vulkánok) és olyanok is vannak.
Link ha kell:
---
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!