A bolygok mozgasait hogy mikor fognak egybeallni, szamitjak egy kvazi keplettel/egyenlettel, vagy leszimulaljak?

Csak ízelítő:

[link]

[link]

[link]

Hármas egész biztos, hogy nem ért hozzá, azért linkelget válasz helyett, egyes meg csak valószínű, hogy nem ért hozzá.

A bolygók mozgását a többtestprobléma írja le, amelynek nincs analitikus megoldása. Vagyis numerikusan lehet megoldani, ami feltételezhetően a te szóhasználatodban a leszimulálást jelenti. Megnézik, hogy a környék összes égitestére milyen erők hatnak jelen pillanatban, és ennek következtében hogyan mozdulnak el a következő (mondjuk) egy percben. Aztán megnézik, hogy ebben az egy perccel későbbi esetben mekkora erők hatnak az égitestekre, és hogyan mozdulnak el a következő egy percben. És így tovább.

Most sikerült felfognom, hogy egybeállás alatt valószínűleg az együttállást érted. Nos, ez jóval egyszerűbb, mert a kéttestproblémával megoldható, aminek van analitikus megoldása. De még csak ez se kell hozzá, a Kepler egyenlettel is meg lehet oldani, de az megint csak nem analitikus megoldás.

[link]

Itt láthatod a 2.1 feladatban, hogy Kepler egyenlettel ki lehet számolni egy kisbolygó helyét tetszőleges időpontban. Nagybolygóknál pont ugyanígy kell számolni.

Ha ki tudod számolni minden egyes napra a bolygó helyzetét, onnan már simán meg lehet mondani, hogy a Földről mikor látszanak együtt.

#6

Attól nem fogsz érteni hozzá, hogy utólag is okoskodsz. Te teljesen haszontalan linket adtál a kérdezőnek kb. azt sugallva, hogy te már érted azt a könyvet, amit belinkeltél, a kérdező pedig olvassa el, ha fel akar nőni a te szintedre.