A fizikának melyek azok a részei, amit még "hétköznapi ember" is megérthet?

Nem kell hozzá különlegesnek lenni. Absztrakckiós képesség kell, ami arra a szintre csak sok-sok munkával fejleszthető és kb. 19-20 éves kor körül alakul ki igazán. Meg mély matek ismeret. Mert egy szint fölött a fizika tiszta matek.

Ami Penrose, Hawking és társaik szintja az más már nagyon. Az már nem az "átlag egyetemi fizika" az a tudomány határainak feszegetése. Ezért tud csak néhány kívételes tehetségű fizikus foglalkozni ezzel.

Persze, de folyamatosan fejlődik magától is, egész életed során. Ha külön fejleszted, azzal tulajdonképpen csak felgyorsítod a fejlődését, azzal, hogy a később kialakuló mintákat nem hosszas és időigényes próbálgatások során szerzed meg, hanem készen magad elé teszed a tanulás, fejlesztés során.

De egyébként az egyetemi fizika csak azért tűnik olyan nehéznek meg bonyolultnak, mert egy csomó mindent nem ismersz, amire épül. Épp ezeket tanítják a középszintű iskolákban, gimnáziumokban. Ha ezeket megtanulod, akkor az egyetemi fizika pont annyira lesz nehéz, mint most a középsulis fizika. Ha már érted az alapokat, akkor már nem nehéz rá építkezni ;)

Ahogy elöttem is mondták, a matek a kulcsa az egyetemi fizikának.

Ha elsejátítod a kalkulust, meg tudod érteni az egyetemi fizikát, mint ahogy egyenletrendezéssel, és az alap függvények ismeretével átláthatod a középsulis fizikát.

Szó szerint a fentiekből semmi sem igaz. Mindig fokozatokról beszélünk, és ha egy bizonyos fokozatot át tudunk lépni, akkor új minőség jön létre.

A középiskolai fizikáról sokan hiszik, hogy értik, ez azonban azt jelentené, hogy azon a szinten képesnek kell lenni megmagyarázni egy egy jelenség okát, létrejöttének feltételeit. Ugyanez még inkább igaz az egyetemi szintű fizikára (és bármely más területre).

Az említett tudósok nemcsak értették ezt a szintet hanem képesek voltak új módon szemlélve továbbgondolni, és olyant hozzátenni, amit addig senki sem tudott. Ez is egy új minőségi szint.

A dolgok jellemzően hierarchiában állnak, ami azt jelenti, hogy egyikük megértéséhez szükséges más (egyszerűbb) dolgok értése. Aki tehát nagyon bonyolult dolgokat szeretne érteni, annak sok egyében kell átrágni magát, ami elősorban szorgalom kérdése (na meg ráfordítható idő). A szorgalom, mint annyi más, kisgyermekkorban alapozódik meg, a sok apró siker adja a motivációt a szorgalomhoz. A felnőtt korban való kezdéssel nem az a baj, hogy nincs meg a képesség, hanem az, hogy többnyire nincs elegendő idő és szorgalom a dolgok végigrágásához. Meg persze az idő múlásával kopik a feldolgozóképesség, így amit egy kisgyerek pillanatok alatt átlát, az azt nem ismerő felnőttnek naőpok mehetnek rá, és ennyit nem áldoz az idejéből. Ezért úgy tűnik, mintha képtelen lenne rá. És tényleg, de nem észbeli képességei miatt, hanem mert a körülményei és kötelezettségei nem teszik lehetővé.

Ahhoz, hogy valaki Hawking, Einstein vagy Neumann János legyen, viszont tényleg kevés a szorgalom, ők egyszerűen minden dolgot másképp láttak, mint a nagy többség. Ezért más kérdések vetődtek fel bennük, olyanok, amelyek másnak semmiről nem jutottak eszébe.