Afrikába a Föld szine miért réz sárga és miért nem fekete mind itt?

Afrikában a föld sárga, az emberek meg feketék, máshol meg a föld fekete, az emberek meg sárgák.

A természet az egyensúlyra törekszik.

Mindnyájan tévedésben vagytok. A vasoxidtól ilyen színű Afrika és Ausztrália, és az Amerikai Grand Kanyon. Ugyanis amikor meghozták az üstökösök és meteorok a vizet, és a cyano baktériumok elkezdtek oxigént termelni, ami az ő számukra méreg volt. Amikor a víz telítődött oxigénnel kilépett a légkörbe. Ami A VÍZBEN maradt oxigén, az elkapott egy vas Fe atomot, és rozsda lett. Kevesen tudják hogy az atomos vas, oldódik a vízben, amikor a víz megérkezett a Földre. Ettől a vasoxid rozsdától rozsda barna Afrika és társai, amikor ki emelkedtek a vízből. Sajnos sok idegen vezető is baromságokat válaszolt, amikor utaztam Kenyába, de össze csókoltak,amikor elmagyaráztam nekik, mert milliószor kérdezték már tőle.

A legelfogadottabb elmélet szerint az első organizmusok kemoautotróf baktériumok voltak, mélytengeri hidrotermáknál alakultak ki. A légköri stabil szén izotópok közül a 12C könnyebben épül be az élőlényekbe, mint a 13C izotóp. A grönlandi Isua-csoport 3,8 milliárd éves üledékes és vulkáni eredetű kőzeteiben 12C-ből többlet van a 13C izotóphoz képest (ún. nyomfosszília), azaz élőlényeknek, fotoszintézisnek kellett léteznie 200 millió évvel az után, hogy a fizikai kondíciók azt megengedték. A mai élőlények közös őséből (LUCA: last universal common ancestor) 3,8 milliárd éve alakultak ki a valódi baktériumok és az Archaeák. Később alakult ki a fotoszintézis, mely eleinte nem termelt oxigént. Filamentózus (fonalas megjelenésű) mikrobákat találtak Ny-Ausztráliában, a 3465 millió éves Apex Chert-ben. Több mint tizenegy féle baktériumot írtak le. Mivel ezek már cellulárisak, pár százmillió éves evolúciónak már le kellett zajlania.

Az oxigéntermelés kb. 3,5 milliárd éve kezdődött a fotoszintetizáló Cyanobacteria (korábban Cyanophyta - kékeszöld alga - néven a növényekhez sorolták) megjelenésével, fejlődésük csúcsát 1,5 milliárd éve érték el. Ide tartozó baktériumok okozzák napjaink ”vízvirágzását”, ősi nyomaikat a megkövesedett sztromatolit-szerű fosszíliák őrzik. Az O2 melléktermék volt, nagyobb mennyiségben méreg. A képződött oxigént az oldott ásványok, elsősorban vasásványok kötötték meg, kialakítva a sávos vasérc formációkat. Az eukarióták megjelenésével kapcsolatos becslések között az időben legtávolabbi a 3-2,7 milliárd év, mely a metabolizmusukra jellemző bizonyos lipidek, szteránok nyomfosszíliáin alapul. A biológiai históriában tehát a prokarióta időszak 50 %-ot tesz ki. Az eukarióta átmenet több szakaszban zajlott le, a sejtmag kialakulása külön történt az organellumokétól: a kloroplasztiszétól (szimbionta Cyanobacterium) és mitokondriumokétól (szimbionta heterotróf baktérium).