Létezhet etándiil gyök (etán-1,2-diil)?
Az etándiil gyök elméletileg az etánból származtatható két hidrogénatom eltávolításával (mindkét szénatomról egyet-egyet elvéve). •CH2–•CH2 a képlete, vagyis mindkét szénatom rendelkezik egy párosítatlan elektronnal. (A képlet kicsit bénán néz ki, elméletileg a "C" fölé kerülne a párosítatlan elektront jelző pötty, de a szöveges megjelenítés miatt csak így sikerült.)
Azért kérdezem, hogy egyáltalán létezhet-e ilyen gyök, mert szerintem nem éri meg a szénatomoknak, hogy ott legyen tétlen a párosítatlan elektronjuk, sokkal jobban munkára tudnák fogni őket, ha alkotnának még egy kovalens kötést a szénatomok között (vagyis létrejönne a kettős kötés), és eténné alakítanák a molekulát. Ezzel el tudnák érni a nemesgázszerkezetet, ami a fentebb vázolt gyök formában nem teljesül.
Ezért nincs értelme szerintem ennek a gyöknek, de mégis meg van említve a szakirodalomban. Hogy egy nevesebb példát hozzak, a 2013-as Blue Book javított online kiadásának ( [link] 796. oldalán ott virít a példák között.
Mi a véleményetek?
válasza:Kedves Kérdező!
Igazából ott van a megoldás az első mondatban, hogy idézzem: "Az etándiil gyök elméletileg az etánból származtatható két hidrogénatom eltávolításával". A hangsúly az elméleti részre teendő. A gyökök sokszor reakciók vizsgálatánál kerülnek elő. Ha egy reakció mechanizmusát "gyökösnek" véljük, akkor az azt jelenti, hogy gyök intermedierek képződnek, majd alakulnak tovább. Természetesen ezek a molekulák instabilabbak mind a kiindulási anyagokhoz, mind a termékekhez képest, de ha a rendszernek van elég energiája (vagy eleget fluktuál), akkor megvalósulhat és tovább mehet az átalakulás valami mássá. Mondjuk polimerizálódik úgy, hogy több etil-diil kapcsolódik össze egymás szeneivel.
Hasonló példa az oxigén és víz reakciója. Hiába szabadul fel az egyesülésükkor iszonyatos energia, a két gáz eltárolható egymás mellett (azért nem teljesen biztonságosan a való életben). Pontosan azért, mert a kiindulási folyamat egy hidrogéngyök képződése, tehát fel kell szakítani egy hidrogén kötést. Pontosan ehhez kell a szikra, ami "begyútja" a gázelegyet. Vannak ettől bonyolultabb reakciók is és ott is könnyen feltételezhető egy gyök, tehát nagyon is van értelme a használatuknak.
Amikor elméleti kémiával foglalkozik valaki, akkor projekt lehet ilyen reaktív intermedierek felderítése számításokkal. Ha van valami, ami passzol a kísérletre (kb. energiagátak, sebességi együttható, stb.), azt lehet mondani, hogy ismert a reakció mechanizmusa. Ekkor feltételezhető, hogy nem csak elméletileg, hanem a gyakorlatban is létezik az adott gyök. Ha pedig leközlik az eredményeket, nem elég azt mondani az illető molekulára, hogy "hát ott az az izé" (bár a manapság divatos számozás pont ezt teszi), kell egy rendes név neki.
Mellesleg szinte biztosan létezik a valóságban is etán-diil, mert elég magas hőmérsékleten a molekulák elkezdenek atomizálódni már a megnőtt vibráció miatt is. Sőt, az eténnek nem kell sok és megfigyelhető cis-transz átmenet, vagyis a kettőskötés "felhasad". Másik példa: 3000°C körül a víz is csak egyedülálló atomjaiként van jelen ha jól emlékszem.
Summa: A stabilitás relatív. Nincs abszolút stabilitás, hanem mindig valamire vonatkoztatott relatív stabilitás van, ami függ a körülményektől.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!