Hogy látható tisztább időben 80km távolságból Ceglédtől az egész Mátra-hegység?
A görbület kalkulátor szerint 502 méternek nem szabadna látszódni, magyarul az 1014 méteres hegy felének, a Föld modell alapján, a bolygó görbülete miatt.
Nem nagyon értem a kérdést. Értelemszerűen az 500 méter feletti része látszik (nagyjából). A képeden is látszik, hogy van ahol éppen csak kilátszik a gerince. Egyébként a szemmagasság is befolyásolja, milyen távolra látsz. (Például 2 méteres szemmagasság kb. 5 km pluszt ad.) Illetve a légköri fénytörés miatt sokszor nem teljesen egyenesen mennek a fénysugarak, hanem görblnek, így gyakran kicsit messzebbre is el lehetne látni, mint amennyire akkor lehetne, ha vákum volna.
Másik irányba befolyásolja a látótávolságot, hogy igazából nem a tengerszinten van a táj a Mátra és közted, inkább a hegy relatív magassága számít. (De mivel az Alföld felől nézted, az így is 900 méter körül van.)
"Illetve a légköri fénytörés miatt sokszor nem teljesen egyenesen mennek a fénysugarak, hanem görblnek, így gyakran kicsit messzebbre is el lehetne látni, mint amennyire akkor lehetne, ha vákum volna."
ez amúgy egy elég jelentős hatás a látóhatár közvetlen közelében, ahol kb. egy napkorongnyit emel az objektumok látszó magasságán (szóval amikor látszólag a horizontot érinti a lemenő napkorong alja, akkor geometriailag igazából már teljes egészében lement)
Ahogy már írták, a légkör többféle optikai jelenséget elő tud idézni, a délibáb, fata morgana a távoli objektumokat képes "megemelni", felhozva azt a valódi látóhatás fölé.
Természetesen nem ott van, csak úgy látszódik, mint ha ott lenne.
Egy távolban kéklő hegység ilyen szempontból még nem is látványos, de délibáb tükröződései már érdekesebbek lehetnek látvány szempontjából, de a tengereken, óceánokon elég sok olyan hajó észlelést jegyeztek fel, amikor olyan hajókat láttak meg, amelyeket a föld görbülete miatt nem láthattak volna, valójában a fata morgana jelenség miatt a hajó tükörképét látták meg a távolban.
Szóval szerinted nincs is ott? Úgy hogy mindig látom ugyanott, ugyanúgy amikor nem nagyon felhős az ég? És mi erre a kézben fogható bizonyíték, hogy az csak egy úgymond tükörkép, a valódi hegy helyett, és nem az amit látunk?
Első meg olyat írt, hogy csak az 500 méter feletti része látszódik, meg a többi hegynek a gyökere. Ehhez elég sasszem kell szerintem hogy így ezt kapásból rávágd. Nekem meg úgy tűnik hogy messzebbről saccra az 1km-es magasság, azaz valahogy 500m-nek túl kevés lenne egy ekkora távból.
"meg a többi hegynek a gyökere."
????????? Mit írtam? 😀😀😀
"Ehhez elég sasszem kell szerintem hogy így ezt kapásból rávágd."
Vagy mi lenne, ha megnéznéd az általad feltöltött képeket? A kérdésedben linkelt képeden látszik a kép közepén két nagy csúcs. Abból a nyugati minden bizonnyal a Galya-tető lesz, a keleti meg a Kékes. A közöttük levő nyereg kicsit 600 méter feletti magasságú.
Márpedig a képen ez a nyereeg rész éppen csak kilátszik az előtér mögött.
Emellett mint mondtam, hibásan számolátál 0 méteres szemmagassággal. Ha például 2 méteres szemmagassággal számolsz, akkor rögtön az jön ki, hogy a 440 méter feletti részek látszódnak.
Emellett írták mások is, hogy a fénytörés miatt olyan objektumok is látszódnak, amik valójában a horizont alatt vannak. És ez minden idjárás esetén így van, az legfeljebb a mértékét befolyásolja.
"Nekem meg úgy tűnik hogy messzebbről saccra az 1km-es magasság, azaz valahogy 500m-nek túl kevés lenne egy ekkora távból"
Már sokszor találkoztam ex has becsléssel, de ez azért mindent vert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!