Az agy másra koncentrálva képtelenné válhat arra, hogy utasításokat adjon a testnek? A finommotoros készségekhez köthető tevékenységek mint például a gyöngyfűzés, az inggombolás akkor is kéne hogy működjenek, ha nem figyelsz oda arra amit csinálsz?

Szerintem ez teljesen egyénfüggö, én pl.: monhatjuk nem hallok, ha koncentrálok valamire és csinálom (hallok, csak kb. az után dolgozza fel az agyam, hogy abbahagyom a feladatot, amit csinálok), ebböl következik is, hogy borzalmas multitaskingos vagyok.

Azt viszont nem hiszem, hogy butább lennék a magukat szuperintelligensnek gondolóktól… Az intelligencia kifejezést erösen le is nézem és ellenezném általános-, de még középiskolában is ennek számszerüsítését.

Én nem egy példában említeném a a cérna+tűt és a nadrág kigombolását. Mindkettőt megcsinálom csendben is, háttérzajjal is, de a tűbe befűzni a cérnát nem egy olyan cselekvés amit naponta megcsinálok, ezért nem is fog mindig elsőre sikerülni. Őszinte leszek, fingom sincs mikor varttam utoljára, de csak akkor ülök bneki, ha valamim elszakad és így megesik, hogy évekig nem veszek tűt a kezembe, tehát amíg nem állok varrónőnek, nekem ez nem lesz egy rutin mozdulatsor.

A nadrágot viszont 24 éve segítség nélkül kigombolom, ami 8760 nap. Kalkulálva a pisit, kakit, átöltözést, pizsamába vedlést lehetett úgy 8 alkalom, hogy ki kellett gomblnom, úgyhogy körülbelül 700080 alkalommal végeztem el ezt a mozdulatot és amit már ilyen gyakorisággal végzett el valaki az egy belé rögzül mozdulat, nem kíván koncentrációt a kivitelezése.

Gondolj bele, neked kell arra koncentrálnod, hogy késsel-villával megebédelj? Le kell egy beszélő embert állítanod azért, hogy megigyál egy pohár vizet?

Ugyanúgy, amikor kikötődik a cipőfűzőm se mondom azt a barátaimnak, hogy most ne beszéljenek hozzám. Hat éves korom óta napi szinten egyedül kötöm be, így a mozulatsor amit el fogok végezni egy gyakran elvégzett, belém rögzült modulatsor, nézhetek közben filmet, hallgathatom közben a haverokat, olvashatok közben, képes leszek ezt elvégezni, mert a kezem magától csinálja.

Viszont, a gobolkozáshoz visszatérve. Amikor új farmernadrágot veszek, néha az első napon érzem, hogy kicsit nagyobb erő kell a kigomboláshoz, viszont pár gombolkozás után rááll az ujjam. Mondjuk ez engem nem akadályoz meg abban, hogy másra is figyeljek.

Mivel itt a példában arról van szó, hogy az anya a fürdőbe megy és a lánya a mellékhelyiségről mesél neki, amikor az ember hazaér és a fürdő közelébe ér, akkor erősebb az inger, a pavlovi reflex hatására. Pavlov kutyája meghallotta a csengőt és nyáladzott, mert összekötte azzal, hogy ha csengetnek, kaját kap. Ugyanúgy az ember a wc közelében már tudja hogy pisilni fog és ezért nehezebben tartja vissza.

Ráadásul ha egy embert, akinek nagyon kell pisilnie, ugratnak a haverjai és direkt a vízről beszélnek neki, az ember úgy érzi, hogy nehezebben tartja vissza, felerősödnek az ingerek.

Szóval, lehet az anyán épp egy új nadrág volt, aminek a gombjára még nem volt ráállva a keze, azért tűnt úgy, mintha nem tudná kigombolni közben ki tudta csak lassan haladt vele, hiszen a rutinos mozdulatsor kicsit változott, az a tempót kissé lelassította. De a gombnak nincs köze ahhoz, hogy rászól a lányára. Attól, hogy lassabb tempóban gombolkozik, ugyanúgy tud másfele figyelni.

Hazaér, bemegy a fürdőbe, a wc látványától rájön az erős inger és ráadásul a lánya megállás nélkül a wcről beszél ami fokozza az ingert, ezért kérte meg, hogy ne beszéljen. De a gombolkozásnak ehhez semmi köze.