Miért csak több, mint 4 elektron "párosodhat"? ⬇️

A valóságban nem egy síkban lesznek, hanem elmennek egymástól a lehető legmesszebbre (térben).

Ha felülről nézed, négyzetnek látszik, de nem az, hanem kettő közelebb van hozzád, kettő távolabb.

Azért nem kettesévek vannak az elektronok, mert nem párt akarnak maguknak, hanem szeretnék betölteni a külső elektronhéjakat. Általában ez a legalacsonyabb energiájú állapot, ami egyéb "szabályok" miatt számukra megengedett és erre törekszenek

Nézd meg itt a rajzokat:

[link]

és itt a szöveget:

[link]

Ha nem akarsz mindent megérteni, csak nagyjából képben lenni, akkor elviselhető mértékben "tudományos".

"Most már talán értem. Annyi kovalens kötése lehet egy anyagnak, ahánnyal "le van maradva" a 8 külső elektrontól (telítettől)."

Ez sokszor igaz (kiindulási alapnak jó), de azért messze nem mindig. Általánosságban inkább csak a 2. periódus elemeire igaz, aza alatta levőkre sokszor nem. A foszfor például elég sok vegyületben képez öt kovalens kötést, a kén gyakran hatot, stb. És ilyen vegyületekkel már középiskolában is elég gyakran találkozik az ember.

(Amúgy általános vagy középiskolába jársz?)

"De a 4-nél kevesebb külső elektronnal rendelkező anyagok (kivéve a hidrogén) nem képesek kovalens kötésre."

Ez sem mindig igaz, például a bór szokott kovalens kötést létesíteni. (Sőt, úgynevezett komplex vegyületekben a fémek is, de ez már egy bonyolultabb téma, inkább most ne firtassuk.)

"Ha 4 vagy több külső elektronja van, azért 4 oldalra rajzoljuk, mert így az ötödiket valamelyik mellé odarajzolod ("párok" lesznek), és így 3-nak "nem lesz párja", 3 kovalens kötése lehet. Kár, hogy nem magyarázzák el teljesen (könyv, tanár), magamtól kell rájönni."

Valahogy így. Igazából bonyolultabb, de ez a logika elég sokszor működik (a második periódus elemeinél néhány extrém példától eltekintve mindig).