Régen hova helyezték el a kommunális hulladékot?

Faluhelyen kisvárosokban nem volt hulladék összegyűjtés.

A legtöbb portán ástak egy hulladékgödröt is. (Ástam bele ilyenbe vagy 70-100 évvel korábbi dolgok voltak benne.)

Esetleg a pottyantós wc -be tették ami az állatoknak nem kellett vagy nem lehetett odaadni.

Az újságpapír is ott végezte "dupla" felhasználású volt mivel wc papír még nem nagyon létezett / nem költöttek rá.

Ha túl sok volt akkor ment a méhbe a papír.

A fém hulladékot meg vagy méhbe vitték, vagy vasbetonnak elhasználták betonozáskor. (Találtunk nagyon régi 2m x 1m -es boronát teraszban úgy komplett...)

A konyhai hulladék nagy részét az állatok felették.

Nyilván volt ami olyan volt elégethették kemencében is.

Műanyaghulladék kevés volt ha volt akkor másra is felhasználták nem kidobták.

Olyan nagyon mérgező anyagok amik nem bomlanak el és mindent elszennyeznek meg még nem léteztek. Vagy csak nagyon elvétve nem kellett ilyesmin gondolkodniuk.

Hogy városban ahol nincsenek állatok és pottyantós wc meg hulladékgödörnek hely hogy oldották meg az jó kérdés.

Szerintem a moslékért feljártak a környező településekről és elvitték.

Meg az elégetés is mehetett ha olyan volt a fűtésre használt kályha.

Illegális hulladék lerakatokból hatalmas szemétdombok voltak országszerte, függetlenül attól, hogy volt-e a közelben legális szemétlerakó, vagy sem.

Sok településnek volt legális hulladék lerakója, szeméttelepe, annak ellenére ott is elterjedt volt az illegális hulladék lerakás, ami mái napig sok helyen megfigyelhető -kifizetik a szemétszállítási díjat, el is vinnék a szemetet, mégis van, aki szerint az árokpartra kidobva rendben van...

Régen a papír, fém, gyapjú, gyapot hulladékot átvette a MÉH, az általános iskoláknál voltak hulladékgyűjtési napok, amikor a gyerekeknek nem kellett bent ülni az iskolában, bejárták a települést, és a lakók általában örültek is, hogy a hulladékot elviszik (amit a MÉH átvett).

Sokat nem fizetett a MÉH, felnőttek nem is nagyon foglalkoztak a papír, fém MÉH-be szállításával, mentek a gyerekek, és megoldották, a pénz pedig ment az iskola számlájára.

Vidéken az élelmiszer hulladékot sok esetben az állatokkal etették meg, a konyhakerti hulladékot pedig komposztálták, a humuszt talajjavításra is kiváló.

Az építési törmeléket sokszor használták az akkor még nagyon sok helyen aszfalt nélküli utak "javítására".

Műanyag hulladék sokkal kevesebb volt, azt sokszor bizony elégették, de nem léteztek még pet palackok, amelyek mostanság a szemét jelentős részét képezik, az italos üvegek többsége visszaváltható volt - nem nagy összegért, de arra pont jó volt, hogy a gyerekek szívesen vissza vitték az üres üvegeket, és abból lett egy kis zsebpénzük.

Eleve nagyságrendekkel kevesebb hulladék volt, az is fa, papír, fém, üveg, textil és végül, de nem utolsó sorban lebomló.

A papírt és a fát eltüzelték, fémet gyűjtöttek, majd leadták, ha sok összegyűlt, üveget vagy visszaváltották, vagy újra használták szörpök, befőttek, lekvárok eltevésére, a lebomló ment a komposzt dombra(szemét domb), vagy ha olyan volt, akkor a diszkóknak. Azt a kevés szemetet, ami keletkezet, azt többnyire illegálisan rakták le valahol a faluhatárban, de olyan kevésről beszélhetünk, hogy az mai szemmel nézve nevetséges.

Városban kicsit volt csak más a helyzet, ott tervezettebb volt a szemét lerakása, többnyire területfeltöltésre használták. Csomó mai lakótelep ilyenekre lett aztán építve. De megint csak azt emelném ki, hogy az akkori szemétnek mind a mennyisége, mind az összetétele teljesen más volt, mint ma. Műanyagot alig vagy egyáltalán nem tartalmazott, szinte minden összetevője vagy lebomló volt, vagy környezetileg közel semleges(építési törmelék, tört üveg, stb)