Mit jelent pontosan az oxidáció?

Maga az oxidáció olyan redox folyamat, amit arról neveztek el, amikor felfedezték, hogy az oxigén képes erre.

Pl a halogének is oxidálószerek, attól függetlenül, hogy oxigén nem vesz részt a reakcióban. (Pl vas(II) iont a klór vas(III)-má oxidálja).

Az viszont igaz, hogy ha a O2-vel reagál az anyag, akkor oxidálódni fog. A hidrogén oxidálódásakor, égésekor keletkezik a víz.

Oxidációkor az oxidációs szám nő, redukciókor csökken.

Az oxidációs szám megértéséhez tudni kell, hogy a kémiai kötés sosem szimmetrikus (kivéve azonos atomok között). Igaz hogy egy vonallal szoktuk jelölni, de valójában egy csepp (vagy elnyúlt háromszög, kicsi nyilacska stb) alakkal kéne, ahol a csepp arra vastagodik, amerre az elektron jobban szeret lenni. Pl a hidrogén-oxigén kötés esetén a csepp az oxigén felé vastagodik, mert az oxigén maga felé torzítja (“szívja”) az elektronokat. Ha ez az “elszívás” teljes mértékben végbe megy, akkor beszélünk ionos vegyületről.

Az oxidációs szám pedig azt mutatja meg, hogy hány darab ilyen csepp-alak van a molekulában, és az merrefele áll. Mivel az elektron töltése negatív, ezért az a megegyezés született, hogy amerre a csepp hasa van, az negatív számot kap (tehát az oxigén -2 lesz a vízben, mert a mindkét hidrogén felöl szívja az elektront) a részlegesen pozitív atom pedig pozitív számot kap. Ez azért is jó, mert így az ion töltése egyben oxidációs szám is, és pl a klór mindig -1. Akkor is ha teljes elektronátment volt és korid ion (Cl-), és akkor is ha kovalens (mint a széntetraklorid).