Az, hogy egy élőlény hüllő, vagy melegvérű, a testen belül milyen szerv(ek) , vagy kémiai folyamatok döntik el ?

Az, hogy valami hüllő nem zárja ki azt, hogy állandó testhőmérsékletű legyen.

A hüllő egy rendszertani kategória, amit az ember alkotott azért, hogy kategorizálni tudja az élővilágot. Mivel ez a kategorizálás már a molekuláris biológia és a dns felfedezése előtt létezett, ezért sokszor derül ki, hogy a kategóriák hibásak, hiányosak és olyan élőlények közeli rokonai egymásnak, amikről nem gondolták.

Amúgy meg a klasszikus hüllők sem mind "hidegvérűek" és van olyan, ami képes szabályozni a testhőmérsékletét, pl. tejuk. Ez adaptáció kérdése.

Amúgy meg nyilván a metabolizmus dönti el, hogy a felszabaduló hőenergiát hogyan hasznosítja. Ennek sem csak egyféle módja létezik, mert a hideg- és melegvérűség is számtalan módon valósul meg.

Ez a jégkorszak dolog is érdekes, mert pl. a legútóbbi/mostani is alatt is éltek óriási hüllők, amik nem voltak "melegvérűek", pl. a Megalochelys, ami akkor volt mint egy autó és nagyon jól érezte magát, amíg nem jött az ember Európába és Ázsiába.

A dinoszauruszok és egyéb állandó testhőmérsékletűnek gondolt hüllők esetén meg számtalan példa van arra, hogy eléggé hideg klímán éltek. Szerintem elég jól alkalmazkodnak a jéghez. Ha csak arra gondolsz, hogy az Antarktisz eljegesedését pont a pingvinek élték túl, amik elvileg dinoszauruszok, akkor szerintem nem lenne gondjuk egy jégkorszakkal.

"Az, hogy egy élőlény hüllő, vagy melegvérű, a testen belül milyen szerv(ek) , vagy kémiai folyamatok döntik el ?"

Ahogy az 1. válastzoló leírta, a hüllők egy rendszertani csoportot takar (bár ma már gyakran nem, vagy más értelemben használják a rendszertanban), míg a melegvérűek (pontosabb megfogalmazással állandó testhőmérsékletűek) nem rendszertani csoport. Így nem is állíthatók egymással szembe. Egy csomó változó testhőmérsékletű (hidegvérű) állat nem hüllő, és ahogy az első válaszoló írta, léteznek állandó testhőmérsékletű hüllők.

Az állandó testhőmérséklet fenntartását elsősorban egy biokémiai változás tette elehtővé. A sejt fő energiatermelő sejtszervecskéi a mitokondriumok. Ezekben zajlik a biológiai oxidáció (sejtlégzés) nagy része, mely során a glükóz vagy más tápanyag oxidálódik, és a felszabaduló energia egy része a sejt által könnyen hasznosítható formába (ATP) alakul. (A maradék hővé alakul. Ezért melegszünk ki például testmozgásnál.)

Azonban léteznek olyan fehérjék (szétkapcosló fehérjék - uncoupling proteins), amelyek képesek az ATP termelő lépést meggátolni, így a tápanyagok oxidálásából felszabaduló energia teljes egészében hővé alakul. Azaz a mitokondrium lényegében fűteni fog, ha ezek a fehérjék aktívak. Az emlősökben és a madarakban jelentősen megnőtt az ilyen fehréjéket tartalmazó mitokondriumok aránya (és általában a mitokondriumok száma is), így sokkal több hőt tudnak termelni mint a (klasszikus) hüllők, így tudják fenntartani az állandó testhőmérsékletüket.

Persze ehhez más változásokra is szükség volt. Például hőszigetelő réteg (szőrzet, tollak, zsírréteg) megjelenésére és hőszabályozó rendszerekre (pl. verejtékmirigyek). Szóval anatómiai változások is történtek.

Mert amikor először használták ezt az elnevezést, akkor nem volt meg minden ismeretük ahhoz, hogy más nevet kapjanak. Ha nem tűnt fel, akkor sokáig a dinoszauruszokat is megpróbálták hidegvérűként ábrázolni: pl. régi rekonstrukciókon sokszor vonszolják a farkukat a földön és hasonló.

Aztán rájöttek, hogy ez nem összeegyeztethető azzal, amiket a földben találnak.

#6

Mondjuk a hüllőknek is...

Egyébként meg vannak endoterm halak, pedig nekik egy vérkörük van, szóval nem is teljeskörűen igaz az állítás.

[link]