A világegyetemről készült képeken lévő alakzatok a valóságban oly színesek, vagy csak utólag lettek módositva?

A világűrről készült képek azért baromi szinesek, mert infravörös, és röntgen sugárzás mérésével készültek. Ezért van az, hogy te még a legsötétebb éjszakán sem látsz annyi csillagot :)

Egyébként igen, hamis színűek, mivel olyan színtartományban lettek lefotózva, amit emberi szem nem érzékel. De a színárnyalatok fedik a valóságot, mivel megadott kritérium alapján készültek. Pl a kék az a vöröshöz áll legközelebb, míg a piros van a legtávolabb az infravörös tartományban, míg a röntgen képek kék és zöldek szoktak lenni, hasonló megoldással, csak ott a zöld az alacsony, a kék pedig az erősebb sugárzás. És persze ennek számtalan átmenete, mert minden kép általában rengeteg fotóból áll össze.

Mivel a fény nagyon messziről jön, ezért rá is érvényes a Doppler-effektus, vagyis szépen eltolódik a hullámhossza az infravörös fény felé. Azért van az, hogy a Hubble is fekete fehéret készít (ugyanis az infravörös fény így jelenik meg a képernyőn, ha megnézel egy infravörös kamerát, ott is olyan lesz, vagy pedig zöld), illetve tedd hozzá azt is, hogy a színes képek baromi nagy sávszélességet igényelnek, és azért mégis több ezer meg tízezer km-es wifiről beszélünk :) Sokkal egyszerűbb a földön átállítani emberi szemmel is értékelhető színekre, mint egy komplett berendezést felvinni (amúgy sincs sok energia a napkollektorokból), és működtetni, hiba esetén javítani (szintén nagy költség), egyszerűbb a nyers képet leküldeni, aztán itt a földön, nyugodtan átalakítani a képet.

Emiatt van pl a hogy a Marsról is fekete fehér képeket küldenek, és itt, a földön csinálják át színesre. Nagyon alacsony a sávszélesség, és a szondákon alig 100Mhz-es processzorok dolgoznak, azok nem alkalmasak képátalakításra. Meg így is az a lényeg, hogy lehetőleg minél kisebb legyen az adat, hiszen millió km távolságra kell elküldeni.

Te színesnek a legközelebbi, még szabad szemmel látható csillagokat látod (a legközelebbiben értem az androméda galaxist is, a maga 2 millió fényéves távolságával), de azoknak is csak a legkékebb fényét, mert a többi már számodra láthatatlan.

Pár dolgot tegyünk már helyre:

" ... Mivel a fény nagyon messziről jön, ezért rá is érvényes a Doppler-effektus ..."

A doppler-effektus a közeli dolgokra is érvényes. A vörös eltolódás nem a távolság miatt van, hanem a nagy távolodási sebessége miatt. Nem mindegy ...

" ... Emiatt van pl a hogy a Marsról is fekete fehér képeket küldenek, és itt, a földön csinálják át színesre..."

Ez sem igaz. Régen lehet hogy így volt, de a mai időkben már természetesen színes kamerákat használnak. Olyannyira hogy ezek a szondák vittek is magukkal színkalibráló lapot, amivel az esetlegesen eltorzult színeket vissza lehet állítani a tényleges színekre. Bár utálom a Wikipédiát bizonyos szempontból, de azért a kamerásól a Wiki is "tud":

[link]

maci

Tegnap 16:42 (Máté)

Igényes, szép oldal gratulálok :)

maci

Ez mostmár engem is érdekel.

Eddig szent meggyőződésem volt, hogy a szép színes fotók, színszűrők segítségével készül. Ergo, az adott objektumról az asztrofotós csinál több képet, más-más színszűrőkkel, végül a kis számítógépén ezeket a rétegeket egymásra teszi (meg még dolgozik vele egy fél napot természetesen), majd elkészül a csodálatos fotó.

De a kedves előző hozzászóló azt mondta, hogy ő nem állítja el a fehéregyensúlyt sem, és az oldalon nem említ színszűrőket sem (vagy épp nem voltam elég tüzetes), de az orion köd pl. igen látványos színekben pompázik nála.

Nekem is tetszik az oldal, és a képek. grat hozzá :)