Hogy lehet, hogy a legközelebbi rokonainknak, a csimpánzoknak 24 pár kromoszómájuk van, míg nekünk csak 23 pár van?

Pontosan mi a problémád ezzel?

Amúgy az van, hogy az egyik emberi kromoszóma két összenőtt csimpánzkromoszómának felel meg.

Az úgy lehetséges, hogy a ma is élő legközelebbi rokonunk (ami valóban a csimpánz) meglehetősen messze van a genetikai családfán, c csakhogy a homo sapiensen kívül az összes homo faj kihalt

A 23 kromoszóma pár pedig egy mutáció következménye, ami a tudósok számára is rejtély, hogyan alakult ki.

Az ember nem a majomtól származik, hanem volt valamikor évmilliókkal ezelőtt egy közös ős a családfán, de jóval azelőtt ketté vált a fejlődés, mielőtt a homo sapiens megjelent volna.

"A 23 kromoszóma pár pedig egy mutáció következménye, ami a tudósok számára is rejtély, hogyan alakult ki."

Annyira nem nagy rejtély, ahogy az első válaszoló is megírta, a 2. kromoszómánk két kromoszómából olvadt össze. Ezt bizonyítja, hogy megtalálható mindkét centromer helye a kromoszómán (de nyilván már csak az egyik működik), és a telomerek maradvnyai is. (MEg persze a homológ gének elhelyezkedése a két faj DNS-ében.)

Maga a mutció sem nagyon lehet rejtély, hogyan alakult ki. Azt nem tudom, hogy feltárták-e már a konkrét mechanizmust (az valóban nem olyan könnyű), de az tudjuk, hogy a sejt DNS javító mehanizmusa időnként hajlamos random összekötni a kromoszómák végeit (például ha sérültek, vagy ha nem ismeri fel a telomert), szóval semmi rejtélyes nincs benne.

[link]

[link]

[link]

[link]

Nem is arra utaltam a rejtély kijelentéssel, hogy az eseményről nem tudnak.

A kiváltó okokról nincs konkrétum, elméletek vannak.

A kihalt homo fajokról is nagyon kevés a pontos adat, a csimpánz azért a legközelebbi rokona az embernek, mert jónéhány faj eltűnt, amelyek a két faj között voltak az evolúciós skálán.

Szerintem inkább az az érdekes, hogy egy ilyen mutáció után hogyan lehet tovább szaporodni?

Hasonló dolog gyakran történik az élővilágban, de nem értem, hogyan szaporodik tovább.

#5

Kromoszóma mutációkkal általában nem lehet, de a biológiai rendszerek nem tökéletesek, és néha átcsúszik egy-egy hiba (ld. kromoszóma szám eltéréssel élő emberek: XXY, Down-kór, stb).

A két egyesült kromoszóma a majmokban olyan volt, aminek a végén volt a centromer, tehát lényegében két V alakú kromoszóma egyesült egy X alakú kromoszómává a hegyüknél fogva.

#5

Ahogy a 6. válaszoló leírta, elég necces, de néha összejöhet. Az előző válaszomban az első linkben egy olyan lehetséges magyarázatot írnak le, hogy ez a tulajdonság (a gorillákhoz hasonló) poligám populációban terjedt el, ahol a közeli rokon egyedek gyakran szaporodtak egymással, emiatt a mutáció megjelenése után nagyobb volt az esély, hogy viszonylag gyorsan homozigóta egyedek alakuljanak ki (akik aztán szelekciós előnyt élveztek).