Egy tökéletesen lezárt dobozt helyezünk egy mérlegre ( nincs benne vákuum) , benne egy madárral, ami a ráhelyezés pillanatában még a doboz alján csücsül. A madár, már a mérlegre helyezett dobozban felszáll. Lesz-e változás a mérlegen?

A tömegpont elmozdulása természetesen erőhatást fog gyakorolni a mérlegre, de csak átmenetileg. A madár szárnycsapkodása is mérhető remegést fog kiváltani, amit egy gyors mérleg szintén ki tud mutatni egy időskálán.

Időbélileg kellő intervallumban átlagolva viszont nem fog változni a doboz súlya.

Ha a madár szárnya mellett nem tudna felfelé áramlani levegő, akkor nem változna a súly. (Mintha egy dugattyúban mozogna fel-le egy munkahenger.) Viszont a levegő körözni fog, az erő egy része ennek fenntartására megy el.

[link]

1. Megint megjelent a 63%-os lepontozó vandál!

2. #5 - az inerciarendszer fogalma és az impulzusmegmaradás (lendületmegmaradás) elve mond neked valamit? Kérd vissza a tandíjat a középiskolás tanárodtól!

A lezárt doboz súlya nem fog változni, csak a tömegpontváltozás fog erőhatásokat kiváltani - melyek időbeli átlaga pontosan 0 lesz azonos tömegponti helyzetek között átlagolva.

Érdekes kérdés, mi van egy Földre leszálló (UFO) űrhajó esetében?

Itt persze a gravitáció is közbeszól, de a Föld forgási és pályasebessége is, amivel a Nap körül kering, de hogyan csatlakozik a Föld inerciarendszeréhez?

Nem csak neked jutott eszedbe:

https://www.youtube.com/watch?v=lVeP6oqH-Qo

Nézzük a változás időfüggvényét és ennek hatását a mérlegre.

A madár a doboz alján áll, a mérleg S súlyt mutat.

A madár nekirugaszkodik a felszállásnak, rug egy nagyot a doboz aljába és ettől felemelkedik (mint mikor valaki felugrik). A mérleg átveszi a dobozra mért rugást, és kilendül, S*>S.

A madár, hogy vissza ne essen, szárnycsapásokat végez (azt most hagyjuk, hogy kevés madár tudja ezt haladás nélkül, ami itt problémát - bonyolultabb meggondolást - idéz elő, de van egyhelyben repülő madár). A szárnycsapás összenyomja az alatta lévő levegőt, ez tovaterjed a doboz alja felé, ami azt visszaveri, és ez ismétlődik. Mielőtt a rúgás hatása elmúlna elmúlna (a mérleg mutatója elindul vissza), addig a levegő lényegesen kisebb hatása a visszatérést fékezi.

Egy idő múlva a madár repülése stabilizálódik és állandósul. A doboz alját ritmikusan légáram nyomása éri, majd ez az eredeti S értéktől kisebb lesz, bizonyos idő után a rendszer felveszi stabil állapotát, ami egy az S érték körüli periodikus kitérést jelent. Röviden szólva, a korábbistabil S érték egy rövid időre megváltozik, egy növekedéssel indul, majd erősen fékeződő amplitudójú rezgés következik, míg ez egy idő után stabil rezgéssé válik S körül.

Az egy másik kérdés, hogy vajon létezik-e olyan érzékeny mérőeszköz, amely ilyesmit képes kimutatni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mérőeszköz egy sok grammos súlyt kell kimutasson, ehhez képest rendkívül kis mértékű eltéréseket kellene regisztrálnia. Mázsát mérő mérlegek nem tudnak gramm eltéréseket mérni, grammos mérlegek pedig nem tudnak mikrogrammokat mérni.

Mindezek az elvi megfontolások tárgykörébe tartoznak. Azaz a nyugalmi helyzet megváltoztatása (a madár fizikai helyének változása) a madár testi ereje (izmai munkája) eredménye. Ez a munka közvetett hatást gyakorol a doboz aljára (hiszen ha a madár lebegő állapotban van, az azért lehetséges, mert a levegőre támaszkodik oly módon, hogy mintegy attól elrugaszkodik a levegő összepréselésével, ez tovaterjed lefelé (is), így a doboz aljára folyamatosan léglökések érkeznek, amit az továbbad a mérlegnek. A visszarúgás (ellenhatás) következtében ezt légritkulás követi, ami súlycsökkenésben nyilvánul meg. Azonban ezek a mikrohatások annyira kicsik a ténylegesen mérendű súlyhoz képest, hogy a mérés érzékelhető változása nehezen elképzelhető. A mérőeszközben is működnek tehetetlen erők.

#9 Nem rosszból, de felhívom a figyelmed egy közmondás bölcsességére:

"A kevesebb - néha több!"