A mostani, tongai vulkánkitörésnek vajon milyen hatása lesz a globális klímára?

"A tongai kitörést több szempontból hasonlíthatjuk a Krakatau 1883-as kitöréséhez ugyan, de annak az erősségét nagyon valószínű, hogy nem érte el. Déli elhelyezkedése miatt a klímát befolyásoló (hűtő) hatása is csak a déli féltekén érvényesülhetne, ám a kibocsátott kén-dioxid mennyisége ehhez is kevésnek tűnik. A becslések szerint a vulkán hatalmas robbanásával a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége kb. annyi lehet, mint az emberi tevékenység révén egy nap alatt kibocsátott mennyiség, ennek hatását azonban bizonyosan ellensúlyozza a kitöréssel kijutott kén-dioxid hűtő hatása."

[link]

Igazából még korai bármi konkrét hatást megbecsülni, egyelőre gyűjtik és elemzik az adatokat.

Jelen számítások szerint nem valószínű, vagy legfeljebb a déli féltekén.

Egyébként az átlaghőmérséklet globális visszaesése nem mond semmit arról, hogy lokálisan a Kárpát-medencében lesz-e bármi jelentős változás - sőt a megváltozott nagytérségi viszonyok miatt az ellenkező irányba is borulhat a dolog. Hogy nézzünk példát és ellenpéldát is: kibocsátott anyagmennyiséget tekintve a 20. század legnagyobb kitörése az alaszkai Novarupta kitörése volt 1912 júniusában, nálunk ez rekord alacsony éves napfénytartamot, rekordhideg őszt, majd a következő évben rekordhideg nyarat hozott (miközben az USÁ-ban akkor mérték a bolygó abszolút melegrekordját, 56,7 °C-ot). A sztratoszférába küldött anyagmennyiséget tekintve viszont a Pinatubo 1991-es kitörése volt a nyertes, az északi félteke átlaghőmérsékletében 0,5-0,6 °C visszaesést okozott, ennek ellenére például az azt követő nyár idehaza nagyon meleg volt (1992 augusztusa a megfigyelések kezdete óta mért legforróbb hónap volt, az átlaghőmérséklete még a második helyezettre - mely egyébként a tavalyi július - is rávert kb. 1 °C-ot).