Elképzelhető, hogy száz éven belül elérjük azt szintet, hogy több száz évig éljünk, vagy szinte halhatatlanná váljunk?

Hogy definiálod az EGO fogalmát? Ha áttudod másolni a tudatodat egy klónba/robotba, akkor ő te leszel? Mivel rendelkezik az emlékeiddel/szokásaiddal/stb., elméletileg te vagy, de ha ezek után téged megölnek, valószínűleg örülni fog, hogy nem ő hunyt el. Egy ilyen esetben ki halt meg, te vagy egy másik lény, akiben van valami közös veled?

Ez nagyon hasonlít a teleportációval kapcsolatban megfogalmazott kérdéssel: ha itt szétbomlik a testem, és egy másik helyen létrejön, akkor az egyrészt nem tekinthető eredetinek, mert a létrehozásához szét kellett barmolni az eredetit, másrészt ő teljes mértékben az, amit szétbarmoltunk.

.......

A kérdésedre válaszként:

Én eltudom képzelni, hogy az orvostudomány annyit fejlődjön, hogy képes legyen átültetni az agynak azt a területét egy másik testbe, ahol az EGO van, és így több száz évig is elélhetünk.

Azt szintén eltudom képzelni, hogy megtaláljuk az öregedésért felelős géneket (ha jól emlékszem ezt már megtalálták patkányokba), és ha ezt valamiféleképpen kikapcsoljuk, akkor nem öregszünk meg/vagy pedig lassabban öregszünk.

Halhatatlanság azonban nincs. Bármikor történhet egy kellemetlenség (pl. felrobban a bolygó alattad, elkapsz egy komolyabb betegséget, elpusztul az univerzum), és akkor lőttek a halhatatlanságnak.

Száz év szerintem az átlagéletkor olyan másfélszeres meghosszabbítására lesz elég, tehát kb. annyira, ami a genetikai "tervezett" maximumunk.

Az elme szintetikus agyba "áthúzása" szerintem jóval messzebb van.

Én mindig úgy számolok, ha ilyen jellegű kérdésre kell megadnom a választ, hogy

2000 éve még a rómaiak voltak

200 éve még lovaskocsival jártak

100 éve még nem volt színes TV

50 éve már elérhetőek voltak a komolyabb gyógyászati beavatkozások.

30 éve már atomreaktorok robbantak

15 éve már mindenkinek elérhető az internet

Látszik, hogy a tudás megszerzésére fordított idő egyre jobban lerövidül. Tudás mennyiségre vetítve, ami régen 2000 évbe telt, az ma megvan 10 év alatt.

A fő kérdés inkább az, hogy jó e a földnek, hogy hosszabb életciklusunk lesz ? Mivel most is probléma a túlnépesedés. Mi lesz akkor, ha 120 évig él mindenki ? Azt már szabályozni kell valahogy. Például egy párnak max 2 gyereke lehet.

"Mivel most is probléma a túlnépesedés."

A legfejletlenebb területeken, a fejlettebbeken éppen csökken a népesség.

Gyanítható, hogy a hosszabb élettartam is ilyen késéssel fog megjelenni az elmaradottabb részen.

Remélhetőleg addigra ott is megkezdődik a létszám-stagnálás, esetleg visszaesés (mert ez valami oknál fogva a civilizációs szinttel erős korrelációt mutat).

Egyébként jó esetben egy évszázadon belül megkezdődik a kirajzásunk a többi bolygóra.

Eleinte jelentéktelen mértékben, de később felfutóan.

Az tuti, hogy kötött méretű élettérrel a halhatatlanság egyben totális szaporodási stopot is jelenteni fog, a nagyon hosszúra nyújtott élet meg erős korlátozást.

A fantázia parttalan szárnyalása helyett ajánlom tanulmányozni az emberi genetikát, ami persze radikálisan fogja lelohasztani a kedélyeket.

Az sem ártana, ha megértenénk az emberi élet fogalmát. Például, hogy emberi élet-e a virtuális világ (feltéve, hogy képes lenne erre az emberiség). Hát nem tudom. Ha a közül kéne választani, hogy száz év eseményteli, tettektől gazdag élet vagy ezer év egy valamilyen dobozban az állítólagos éntudatom oda transzportálásával... - hat az biztos, hogy egy villanásig sem haboznék. Az első nyerne.

Abba bele se megyek, miféle ismeret kéne egy ilyen "transzportálás" kivitelezéséhez. A megértés reményének kedvéért annyit tennék hozzá, a "szeretet", "harag" remélhetően mindenki számára világos emberi érzések. Az embernek ma fogalma sincs, az emberi agy matériájából és folyamataiból kiindulva hogyan lehetne ide eljutni. Az emberi test tudja. Az emberi szellem még nem.

#9:

Saját szemszögemből nézve én sem vágyom oda.

De nem látja mindenki így.

Nagyon sok ember él ma a Földön rosszabb körülmények közt, mint egy leendő marsi kolónia.

És sokakat vonz éppen az ottani táj és üresség.

És mondom, az első kolónia csak a kezdet.

A kirajzás felfutása sokkal hosszabb lesz.