Mi a különbség az oldat és a vegyület között?
A vegyület az azonos molekulákból álló kémiailag tiszta anyag (NaCl, KNO3, stb). Az oldat pedig oldott anyagból és oldószerből álló homogén elegy. Ha jól értelmeztem, akkor az oldat során nem megy végbe reakció, csak diszperz rendszer alakul ki. Azaz oldódás történik, de nem keletkezik új anyag, ami a reakciók során keletkezik. Sok helyen úgy olvasom viszont, hogy vegyület helyett oldatot írnak, pl. a hidrogén-peroxidot oldatnak hívják, és nem úgy, hogy a hidrogén-peroxid vizes oldata. Az utóbbi lenne a helyes, a vegytiszta hidrogén-peroxid vegyület.
Jól értelmezem?
Így van. Az oldathoz kell valamilyen oldószer, ami lehet víz, zsír, olaj, és még lehetne sorolni.
Valószínűleg a "hidrogén-peroxid oldat" alatt a vizes oldatot értik, de az is lehet, hogy szimplán elírás.
A válasz kettős: igen és nem.
Igen, jól értelmezed a vegyület és oldat lényegi különbségét.
Nem, feltehetőleg kontextustól függetlenül rosszul értelmezed. Amikor H2O2-ről beszélünk, akkor lehet nagyon szép, elvileg megfontolt reakciómechanizmust bemutatni. A gyakorlatban viszont nem lehet tisztán H2O2-t előállítani (pláne kapni), ugyanis egy kevés por belekerülése (ppb mennyiség) katalitikusan bontja (ami egyébként készségesen bomlik magától is), vagyis mindig vizes oldalát kell érteni gyakorlati használat kontextusában. Elméleti környezetben pedig meg kell gondolni, hogy az oldószerhatás mennyire érdekes
"Ha jól értelmeztem, akkor az oldat során nem megy végbe reakció, csak diszperz rendszer alakul ki. "
Nem helyes, ha azt mondod, diszperz. Az oldatok homogének. Diszperz pl egy arany nanoréstecske szol, vagy a micellás arctisztító. Ezek kolloid redszerek. Szórják a fényt.
Nem kötekedni akarok, csak van ahol számít a szóhasználat.
Köszönet minden válaszért!
Ha jobban belegondolok, akkor a hidrogén-peroxid szobahőmérsékleten is bomlik már, vagyis oxigéngáz fejlődik, így vegyület, de egyben reakció is.
Hármas: az oldódás diszperzióval jár, vagyis az egyik anyag feloldódik a másikban. Ez bármelyik oldatra jellemző, a könyvben is ezt írják. A diszperzió lehet homogén is, vagyis 1nm-nél kisebb részecskék is alkothatják.
"Diszperz rendszernek nevezünk minden olyan anyagi rendszert, amelyben egyik komponens a másikban valamilyen módon szét van oszlatva."
Szerintem pont ez az oldatok lényege, hiszen többkomponensű keverékekről van szó. De a diszperz rendszer érvényes a homogén és a heterogén rendszerekre is.
Én laborban dolgozok és a hidrogén-peroxid 30%-os vizes oldatát csak hidrodén-peroxidnak vagy "peroxid"-nak szoktam hívni, mert mi emberek lusták vagyunk és így is érti mindenki, akinek kell.
A salértomsav 65%-os vizes oldata is csak "tömény salétromsav", ami szakmailag teljesen helyes, még írásban is, mert érdemben megadja a szükséges információt, ez szakmai konvenció.
Ha meg valami pontos kutatást végez az ember, ott akár még a gyártót és é cikkszámot is meg kell adni, de a folyószövegben csak annyit fog írni az ember, hogy "tömény salértomsav". Lustaság és konvenció.
3-as vagyok
Igazad van kérdező, rossz forrást használtam önellenőrzésre.
Kedves Kérdező!
Néha mintha kevernéd az anyagokat, dolgokat a folyamatokkal! Lehet, hogy csak megfogalmazási hiba, akkor kisebb gond, de ha nem csak az, akkor ezt mindenképp tedd tisztába. A kérdés szövegéből:
"Nem hát. Nem is fajról beszélek. Adott kor, terület komplett biodiverzitás-növekedéséről, összes, régészetileg ismert fajra."
Oldat nem tud történni, a oldat egy kémiai rendszer. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy egy kutya vagy egy talicska történik. Értelmetlen. Oldódás történik. Az oldódás a folyamat, az tud történni.
#4
"Ha jobban belegondolok, akkor a hidrogén-peroxid szobahőmérsékleten is bomlik már, vagyis oxigéngáz fejlődik, így vegyület, de egyben reakció is."
Nem. A hidrogén-peroxid egy anyag, azon belül konkrétan egy vegyület. Ez igaz. Viszont nem a hidrogén-peroxid nem reakció, nem lehet az, hiszen a reakció egy folyamat (egy változás). A reakció, amiről beszélsz, a hidrogén-peroxid bomlása.
Az eredeti kérdéssel kapcsolatban:
"hidrogén-peroxidot oldatnak hívják, és nem úgy, hogy a hidrogén-peroxid vizes oldata."
Ahogy előttem is írták, ez valóban némileg egyszerűsített leírás. Ugyanakkor nem hibás, hiszen nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy a hidrogén-peroxid maga lenne oldat, hanem hogy az odlatban a hidrogén-peroxid az oldott anyag. Ugyanígy szoktak sóoldatról, cukoroldatról stb. beszélni. Mivel le van írva, hogy oldat, így nyilvánvaló a kifejezésből, hogy a hidrogén-peroxid fel van oldva valamiben, és mivel leggyakrabban vizet használunk oldószerként, ilyen esetben gyakran nem emeljük ki, hogy vizes oldatról van szó.
Még egy kicsit tud bonyolódni a helyzet, mert azt is előszeretettel hívjuk oldódásnak, amikor pl. A cink reakcióba lép a sósavval és a végén egy cink tartalmú oldatot kapunk.
Ezért van aki különbséget tesz az általad is ismertetett "fizikai oldódás" és az általam említett "kémiai oldódás" között.
De azért itt lehet vitatkozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!