Radioaktív bomlás felgyorsítása Csernobilban... Mivan??

A svájci feltaláló és az egy hektáros tesztterületet kezelő cég azt állítja, hogy valamilyen módon az atommagokat sugározzák be nagyenergiás pozitronokkal. Tehát nem kémiai reakció. De hogy ezt hogyan kivitelezik, azt csak "kérésre" árulják el.

"A detailed description of the NSPS technology, its mode of action and its characteristics is available upon request."

Én nem kértem.

[link]

Az ilyen reakciókkal az a gond, hogy ha egyszer valahol elszabadítod az atomenergiát, az legtöbbször sugárzó izotópokat készít.

Még ha pontosan tudod, hogy milyen izotópot akarsz semlegesíteni, megtervezed a folyamatot - ott is lehet mellékhatás.

Hát még akkor, ha többféle izotópod is van, ráadásul a talajban, ahol akármi is lehet mellette, ami aztán átalakulhat sugárzó anyaggá.

Erre mondják, hogy ahol fát vágnak, ott hullik a forgács.

Engem megfogott a kérdésnek ez a része, mert ez tényleg érdekes:

"ha megszakítunk kémiai kötéseket radioaktív izotópok között, akkor eltérő valószínűséggel fognak lebomlani az egyes izotópok?"

Szóval, két pontban:

- A kémiai kötéseknek van-e bármiféle, stabilitást, felezési időt befolyásoló hatása? (eddigi ismereteim szerint nincs).

- Két, eltérő felezési idejű instabil izotóp vegyületében a bomlás, a felezési idő változatlanul vonatkozik az összetevőkre külön, vagy azok felezési ideinek valamilyen szuperpozíciója? (eddigi ismereteim szeritn az előbbi)

A kémiai kötéseknek alapvetően semmiféle szerepe nincs az atombomlásban.

Kivételek:

- létezik egy bomlás, ami elektronfelvétellel kezdődik,

- hidegfúzió.