Kémiában az Egyensúlyi állandónak számszerű értéke is van, vagy csak képlettel jellemezhető?

Nem-nem.

Nem moláris tömeg, hanem koncentráció (mol/köbdeciméter). A [] a kémiában koncentrációt jelöli.

Van ez a csúnya képlet:

deltaGnull = -RTlnK

Ahol deltaGnull a termodinamikai normál potenciál, R a gázállandó, T hőmérséklet Kelvinben, K a reakció konstans.

Lehet akár parciális nyomásokkal is számolni. Attól függően, hogy az egyetemes gázállandót melyik mértékegységben használod.

Például:

R = 0,08205 [ lit. atm / gmol°K ]

R = 8,314 [ joule/ gmol°K ]

R = 1,987 [ cal/gmol°K ]

Hol lehet ilyen delta G nullokat lőni?

- Például a PERRY első kötetében.

4 be kell helyettesíteni az adott reakcióban szereplő anyagok koncentrációját, különben nem lenne értelme a képletnek, minden anyagra ez jönne ki.

Tegyük fel, hogy kialakul az egyensúly és az anyagaink koncentrációja a következő:

c(A)= 0,6 mol/dm^3

c(B)= 0,2 mol/dm^3

c(C)= 0,3 mol/dm^3

A reakció, amit tapasztalunk:

2A + B = C

Akkor az egyensúlyi állandónk:

K= [C] / ([A]^2 * [B])

Azaz: 0,3/(0,36*0,2)

Hopp, nem vettem észre egy hibát az ammónia reakciójának képletében!

Helyesen:

K = [NH3]^2 / [N2] * [H2]^3

A hidrogén koncentráció, vagy parciális nyomás a köbön van.

De nemcsak kukacoskodni tudok, kerestem adatokat.

K értékei különböző hőmérsékleten, és nyomásokon:

300°C 1 atm nyomáson 2,18 _ , 30 atm ny. 31,8 _ , 100 atm ny. 52,1

400°C 1 atm nyomáson 0,44 _ , 30 atm ny. 10,7 _ , 100 atm ny. 25,1

500°C 1 atm nyomáson 0,13 _ , 30 atm ny. 3,6 _ , 100 atm ny. 10,4

Forrás: Náray - Szabó István Szervetlen Kémia I. kötet 350. o.