A fény sebessége kb 300000 m/s, 1 fényév kb 10 Billió km, Tehát 365 nap alatt kb 10 Billió kilométert tesz meg a fény?

Javítás:

Fénysebesség kb 300000 km/s(299 792 458 m/s), ami kb 10 billió km(9,460730472600·10^12 km).

érzékeny müszer kell a méréséhez, ami akár fotononként képes érzékelni.

A forrás fényerejéhez mérten hosszabb-rövidebb idö kell az érzékeléshez.

"milyen fény kell, hogy lássák 10 billió kilométerről?"

Szabad szemmel?

Csillag.

Látunk egy pár ezret az éjszakai égen, mind messzebb van egy fényévnél (négynél is).

Bolygókat már gyakorlatilag nulla esély van látni, távcsővel is.

Az összes exobolygó, amiről tudunk, nem látható fénye révén lett megtalálva, hanem a csillaga elé vetett árnyékolásával vagy a csillagának imbolygásából van kiszámolva a tömege, pályája.

"Bolygókat már gyakorlatilag nulla esély van látni, távcsővel is."

Ez nem így van. Találnak is ezzel a módszerral újabbakat is, és a meglévő más módszerek találatait is megerősítik vizuális megfigyelésekkel.

(Tény hogy a vizuális észlelésnél más módszerek nagyságrendekkel hatékonyabbak és több exobolygó találathoz vezettek. De ettől még van ilyen módszer és használják is.)

Jó itt nem arra kell gondolni hogy egy szép kép készül a bolygókról.

Néhány pixelnyi fényfoltot tudnak fotózni amely viszont alkalmas

spektrumanalízisre is amiből meg pl a légkör összetevőiről is képesek információt szerezni.

Meg az albedót is meg tudják mondani.

Ami szintén elég jó forrása a felszín összetevőinek és esetleg hőmérsékletének a meghatározásához.

De volt már amelyiknél ez a pár pixel ahhoz is elég volt hogy "kontinensek" és "tengerek" létét "feltételezzék" a visszaverési képességük különbségéből.

[link]

[link] #/media/F%C3%A1jl:Exoplanet_Discovery_Methods_Bar.png

"Ez nem így van. Találnak is ezzel a módszerral újabbakat is, és a meglévő más módszerek találatait is megerősítik vizuális megfigyelésekkel."

Infratávcsővel, számítógépesen elemezve.

Én szokványos optikai távcsőre gondoltam.

Úgy tényleg esélytelen.

#6

A "szokványos" (már ha egy kutatási célú óriástávcső szokványos) optikai távcsövek elég jól működnek közeli infra tartományban is. Az alábbi listán levő bolygókat direkt képalkotással fedezék fel (vagy lehet, egy részükről, csak a felfedezésük után készítettek képet, ez nem telejesen világos nekem), megnézve olyan ismert nagy optikai távcsövek kerülneke elő, mint a Keck, a VLT, a Gemini, stb.

[link]

A számítógéps elmezés részt pedig nem is nagyon értem, elég kevés olyan kutatási terület van ma, ahol nem használnak számítógépes elemzést (például a tranzitmódszernél és a radiális sebesség módszernél is szoktak, amik a fő exobolygó kutatási módszerek).

Mindenesetre a fenti linkben szereplő bolygókat egyértelműen nem az árnyékolásuk vagy gravitációs hatásuk révén fel, szóval a 4. válaszod utolsó mondata biztosan nem igaz.

"Bolygókat már gyakorlatilag nulla esély van látni, távcsővel is."

Ez természetesen igaz, mondjuk ma már nem is nagyon használnak kutatási célra szabadszemes megfigyelést.

"a 4. válaszod utolsó mondata biztosan nem igaz."

Valóban, IR fényük alapján, közvetlenül fedezték fel és igazolták az ismert exobolygók 0,3%-át.

4-es végét, az "összes" szót ezennel hivatalosan korrigálom 99,7%-ra.

:)

Köszi a korrekciót.

Aláírás: Százaléknácik! :D