Oltáspártiak! Mit gondoltok erről?

Megnézni se vagyok hajlandó semmit, amiben ez a nettó elmebeteg Pócs Frédi szerepel.

Komolyan, flepnis az ember, egy feltűnési viszketegségben szenvedő bolond.

Hisz mindenféle ezoterikus dolgokban, a pilisi földcsakrában, a magyar-szkíta rokonságban, talán még a szíriuszi származásban is.

Mielőtt jött volna a COVID, az 5G-ről terjesztette a totál idióta konteókat.

Kérdező; sok rosszat el lehet mondani az oltással kapcsolatban (mondjuk hogy „nem normális”, ahogy engedélyeztetve lett, de be kell látnunk, hogy szükséghelyzet van), de az biztos igaz, hogy használ. Nyilván nem leszel tőle 100%-ig védett a vírussal szemben (ilyet nem is állított soha senki), és az is igaz, hogy oltással is tudsz fertőzni (viszont kevésbé), de a fő lényege az oltásnak, hogy TE MAGAD ne kerülj a kínpadra. Tehát elsődlegesen a SAJÁT MAGAD védelmére kell beadatnod a vakcinát.

Nyilván olyat is olvastál már (ami sajnos igaz), hogy bizonyos embereknél kiváltott olyan reakciókat az oltás, amibe belehaltak. De elárulom, hogy ilyen „hibaszázalékkal” MINDEGYIK gyógyszer rendelkezik; egy sima algopirintől is fel tudsz fordulni, ha pont nincs szerencséd. Szóval csak ez ne tántorítson vissza a felvételtől.

Egyébként meg az oltás nem újdonság; például a kínai Sinopharm ugyanazzal a technológiával készült, amivel az összes kötelező oltásod is készült annak idején. Nem voltak ilyen „vírusba rakott vírusok”-típusú védőoltások, és igazából nagy igény nem is volt rájuk, ezért szimplán legyengített vírusokat küldtek a szervezetedbe. Sajnos az látszik viszont, hogy ennél a vírusnál ez a fajta megoldás nem elég hatásos, ezért kellenek másfajta vakcinák is, viszont ezek a technológiák is viszonylag ismertek már, tehát meg lehet bennük bízni.

"mert oltás előtt állok"

Én nyáron a műtétem előtt és után is megkérdeztem két doktortól, vannnak-e fenntartásaik 1-1 gyártmánnyal szemben. Mindketten azt mondták, a kínainak van a legkevesebb negatív mellékhatása (az egyikük még hozzátette, ezt náluk több doktor álláspontja is) De nem akarlak megvezetni, tájékozódj te is. Csak éppen a megbízható tájékozódás mára kb. lehetetlenné vált. A "fösodor" felkent megmondóemberei is össze-vissza hazudoznak, és ők maguk adják az elméletek langyos táptalaját.

Egy mási verzió, hogy nem hazudnak, csak túl bonyolult, ne mérted, és és kevésbé szégyenletes valakit hazugnak nevezni, mint bevallani, hogy ne mértem.

Mindenekelőtt két oldalról lehet közelíteni. Magáról a műveletről és a konkrét anyagról.

Az első. Ez egy gyógyszer. Számos féle van, egyik cseppben, másik pirulában, vagy éppen oltóanyagban. Mindnek három közös jellemzője van. 1) milligramm vagy kevesebb hatóanyag van bennük, ez végzi a "munkát". 2) a többi része egyfelől összetartó-megőrző funkció, másfelől hordozó, feladata, hogy a "szert" a célhoz juttassa. A cél az emberi szervezet valamely eleme, ahová változatos módon lehet eljutni. Erre szolgál a hordozóanyag. 3) az egész egy vegyi eljárással készül el. Minden gyári technológiában van selejt, ezért vannak normák, hibahatárok. Itt ez kiszűrhetetlen, nem odavaló elemeket (vegyületeket) jelent. Ami azt jelenti, minden gyógyszernek van mellékhatása. Nem lehetséges valamit úgy előállítani, hogy kizárólag a szükséges elemek legyenek ott.

Nézzük, mit jelentenek a fentiek. A hatóanyagot lombikban kísérletezik ki. Addig, míg szükséges. Az megfelelő pontossággal hat, ha kapcsolatba kerül azzal, amire hatnia kell. Ha adott az, amit "pusztítani" kell, akkor lesz, ami garantáltan ezt és csak ezt teszi. Egyetlen probléma lehet, az emberi gondatlanság. Ez százalékban kifejezhető. Ezért vannak a szigorú protokollok, amik lényege, hogy minden lépést kik és hányszor végeznek el. Ismét matematika, kiszámolható, mennyiszer kell elvégezni, hogy az eredmény a rendelkezésre álló műszerekkel azt mutassa, amit akartak. Ebből meg az következik, hogy minden a műszeren múlik. ezért jobb egy gazdag gyártó készítménye. Van pénze a legjobb műszerre.

A hordozókat sok éve ismerik, mérték, vizsgálták, Csak ki kell választani egyfelől a szerhez alkalmas, másfelől az emberi szervezet megfelelő pontjára eljuttató anyagot. Itt azért lesz oltás, mert az megy direkt a véráramba, mai elviszi a megfelelő sejthez a szert. Több idő alatt majd lehet trükkösebb hordozókat is kitalálni. Ha érdemes. Itt is lehet probléma. Az emberi trehányságon túl az, hogy a szer ne lépjen reakcióba a hordozójával, az kellő idő alatt jusson a megfelelő helyre, ennek a vizsgálata már macerásabb, hiszen ez emberen próbálható csak. Persze hasonló szervezető állatokon belövik nagyjából, az emberen már csak finomszerkezeti változtatás lesz.

Kérdés még, hogy az emberi szervezet hogyan reagál. A hatás mindenkinél azonos, a reagálás viszont erősen emberfüggő. Ezt úgy lehet kezelni, ha az embereket kategorizáljuk, minden kategóriára megállapítjuk a veszélyszintet. Így mondjuk nem kaphatja az, aki a vegyület egy molekulájára allergiás, mert ez kiszámíthatatlan túlreakciót idéz elő. Jó hír viszont, hogy a túlreakciónak van ellenszere, ezért kell várni kis ideig (az allergia piszok gyors és látványos). Van azonban egy reakcióérték, ami alatt már nem vizsgálnak, mert akkor kevés ember kaphatja meg a szert. Viszont ez a reakció lehet ugyan kellemetlen, fájdalmas, de ismerik a lefolyását, és egyik se veszélyes (azt kizárják).

Tehát összességében azt lehet mondani, konkrét vírusra van konkrét szer, amely előre tudott embercsoporton kisebb nagyobb kellemetlenséget okoz rövid ideig, e kellemetlenség nem jó de nem veszélyes, és sokkal rövidebb ideig tart, mint a vírus hatása.

Van azonban egy további bizonytalanság, és az a korábbi 3) pont. Azt tudják, hogy miféle molekulák maradhattak benn, mert kiszűrhetetlenek (főleg a vivőanyagban). Így azt is tudják, ez miféle embercsoportokon miféle problémát okoz. De két fontos tulajdonsága van. 1) Csak nagyon nagyon ritka esetben lesz veszélyes (ha nagyobb százalék, másképp csinálják, más molekulák fognak ottmaradni). Ezt, mivel ha bekövetkezik, tudják miről van szó, tudják kezelni. 2) megállapíthatatlan, konkrétan ki fog így járni. Ezért van rövid ideig megfigyelés, és hosszabb ideig bármi panasz megvizsgálása.

Következtetés: minden gyógyszernek van mellékhatása. Ez a mellékelt papírokon fel is van tüntetve részletesen, ha már elég régóta használják és elég sok adat van róla ezért. Számos olyan gyógyszer van forgalomban, ami általában nem halálos, de súlyos betegségnél mellékhatásként halált is okozhat. Több millióból egy esetben. Ez egy borzasztó véletlen, és nem jellemző. Onnan tudható, hogy ez történhetett, hogy egyik napról a másikra bevonják. Minimum kivizsgálásra. A gyógyszerek túlnyomó esetekben (a matematikában úgy mondják, hat-nyolc kilences pontossággal, azaz 99% után még 4-6 darab kilences van a tizedesekben) maximum észrevehető, de még csak nem is kellemetlen mellékhatást váltanak ki. Példaként aszpirintől is haltak már meg. Mégis ellenőrzés nélkül szedi mindenki.

Ha a műveletet nézzük, a szer célja, hogy az emberi szervezetet a vírusra specifikus ellenanyag gyártására késztesse. És itt mindjárt jön a probléma, az emberi szervezet ezer oknál fogva eltérően viselkedik, ezért lehetséges, hogy a kínai oltás idősekre lényegében hatástalan (bennük ez a szer nem kelt akkora késztetést ellenanyagtermelésre - mintha az ő "műszerük" nem venné észre a szert). Másfelől amit a szervezet termel, az különféle mértékű stabilitást mutat. A kanyaró elleni oltás például olyan ellenanyagot termeltet a szervezettel, ami évtizedekig stabil, ez a vírus meg olyant (egyelőre), ami néhány hónap után lebomlik. És ahány szervezet, annyi időtartam. Ezért van, hogy azt mondják, a szer hat hónapig jó, de közben egy konkrét embernél már két hónap után semmi (lehetne újra oltani), míg egy másik konkrét embernél még másfél év után is van elég ellenanyag. Az ilyesmit úgy vizsgálják, hogy mérnek. De egy bő másfél éves vírusnál, bő egy év oltószernél nyilván nem lehet tudni, mi lesz három év múlva. Ahhoz még két évnek el kellene telnie.

Az mindenesetre biztos, hogy egy konkrét embernél (és ahány ember, annyi féle módon) az oltás (esetleges mellékhatásaival) után a betegség rövidebb és enyhébb, mint oltás nélkül. Ha nem így lenne, akkor nem lenne oltás. Ugyanis, azt könnyebb mondani, a járvány elvitt egymillió embert, ekkor mindneki széttárja a kezét, ilyen a járvány. Ám ha kimutathatóan sok áldozat lenne az oltással, akkor az emberek elkezdenék mondani, hogy az egymillió halott a kutatók műve (akkor is, ha valójában csak százezer lett emiatt), mert az ember ilyen. Ha ez bekövetkezne, az emberek semmilyen gyógyszerben nem bíznának többé, a gyógyszergyárak tönkremennének, minden betegség tarolna. Azonban az oltásellenesek pusztán rettegnek, mert nem értik (nem csoda, kellően bonyolult a dolog). Valódi ellenérvet még senki sem mondott. A Műegyetemen lassan hetek óta megy egy vita erről. Aki azt állítja, hogy az oltás veszélyes, még egyetlen érvet nem mondott, egyetlen ellenérvet nem cáfolt. Igyekszik ő is, de kitér, mert nem tud mit mondani.

Még ugyanarról a jól ismert dologról is kicsit eltérően vélekednek szakemberek, ugyanis mind más részletét ismeri jobban, és azt hegyezi ki. Aki nem ért hozzá eléggé, azt hiheti, ezek nem bírnak megegyezni, pedig nem erről van szó, hanem egy összetettebb dolog különböző szempontjairól, tulajdonságairól. ha most azt vesszük, egy korántsem régóta jól ismert dologról van szó, ráadásul folyamatosan változik, akkor pláne másképpen fogalmaznak a szakértők. De nagyon fontos: nem egymásnak ellentmondanak, ezt csak a laikus érzékeli így, hanem ki ki azt tartja fontosabbnak, amit éppen ő vizsgál. Az oltóorvos nyilván erősebben hangsúlyozza az oltást, a virológus a védekezés más formáját, a politikus ennek nehézségeit elemzi, úgy tűnik, itt esély sincs megegyezésre. Pedig nem mondanak annyira mást, csak egyik a múlt heti adat alapján, másik a tegnapi alapján. És mind elismeri a másik fontosságát is, csak az ő szempontja legyen az első.

Pedig oltás és értő fegyelem, ennyi az egész. És működik. Ahol nem, egyiket megsértették és/vagy beleszólt egy új variáns.

Én a sinopharm-ot vettem fel, májusban volt a 2. oltás.

Semmit nem tapasztaltam azóta sem. (Megjegyezném, hogy néhány doki valóban ezt ajánlja.)

Az igaz, hogy a legalacsonyabb ellenanyagot képzi a vérkeringésben, de ahogy az influenza oltások is csökkentett módú vírust tartalmaznak, úgy ez is. Az érdekessége az, hogy a sejtekbe épül be, illetve sokkal nagyobb hatásfokú a többi vakcinánál, az idáig ismert variációkkal (mutációkkal) szemben!

A családtagom 1 éve tüdődaganattal volt műtve, fél pajzsmirigye van, bélrendszeri problémái, és persze autoimmun. A sinopharm-ot fogja a napokban felvenni. Nem merte idáig, mert félt hogy mit válthat ki... Beszélgetett egy-két szakorvossal, és végül döntött.

6 hónap múlva meg jöhet valamelyik mRNS variáció.

Első hatásos lépés a megúszás felé megtéve.

Én túl vagyok a két Astra-Zenecán és egy Pfizeren.

Ha a két héttel ezelőtti, összesen két napig tartó enyhébb köhögéses, általános fáradtságos nyavalyámra gondolok, ami átment a szüleimen is (ők is már 3X oltottak), akkor lehet, hogy már a delta fertőzésen is (éppenséggel lehetett influenza vagy hasonló is, azokat általában tipikusan így hordom ki).

Nem mondom, lehet, hogy oltás nélkül is csak ennyi lett volna a fertőzés hatása.

Lehet. De nem lehet biztosan tudni.

Nálam sokkal egészségesebb, fiatalabb sportembereket vert le a lábukról.

Jobb az oltás biztonsága.

Esetleges oltás mellékhatások?

Nézz meg egy akármilyen, recept nélkül kapható gyógyszert, olvasd el a potenciális mellékhatásokat.

Na az oltásoktól várható mellékhatások ahhoz képest lóxar.

És mind ismertek és az oltóhelyek fel is vannak rájuk készülve.

Aki az oltás mellékhatásaitól rémüldözik, az soha ne vegyen be mondjuk aszpirint se.

Végül mit kaptál, Pfizert?