Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A globális felmelegedés...

A globális felmelegedés okozhat növekvő vulkanikus tevékenységet?

Figyelt kérdés

A nagy kihalási hullámokon kívül nemegyszer voltak kisebbek, gyakorlatilag minden jégkorszak és ebből történő felmelegedés is okoz kihalási hullámokat, amikor fajok százezrei, milliói tűnnek el.

Aszteroida becsapódásokon kívül a gamma kitörés és a vulkanikus tevékenység is lehet kiváltó ok, de úgy vettem észre, ez utóbbi mindig egy felmelegedett időszakban történik, talán átalakul a földkéreg szerkezete, majd a vulkáni hamu és por elsötétíti a Földet, elzárja azt a napenergiától, így jönnek létre a jégkorszakok.

Ha van ennek köze egymáshoz, akkor sejtik már, hogy kb mekkora felmelegedés indíthatja be a vulkanikus tevékenység felerősödését?



2021. nov. 21. 04:25
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

A levegő hőmérsékletének emelkedésétől nem törnek ki vulkánok, azok kitörésében a földkéreg mozgása lehet hatással, ami folyamatosan zajló folyamat, az sem a levegő hőmérsékletétől függ, a lemezek folyamatos vándorlását kb úgy lehet elképzelni, hogy tutajként sodródnak, az elmozdulás lassú, de a lemezek összeütközése földrengéseket, vulkánkitöréseket idéz elő.

A szupervulkánok nem a törésvonalak mentén szunnyadnak, azok forró pontok.

Szupervulkán kitörés nagyon ritka, évmilliók telhetnek el két kitörés között, de annak globális katasztrófa a következménye.

Nem a globális felmelegedés növeli a vulkánok aktivitását, de a kitörő vulkánok által a légkörbe jutó anyagok erősítik a felmelegedést.

2021. nov. 21. 05:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:

Eleinte erősítik a felmelegedést az üvegházhatású gázok légkörbe juttatásával, de aztán jégkorszakot okoznak, ha már a vulkáni tevékenység kataklizmaszerű szintre jut, a sok por és hamu légkörbe jutásával sötétbe burkolva a Földet.

Talán mégsem mindegy, hogy a bolygó nagy részén sarkvidéki hideg van e, mínusz harminc foktól mínusz ötven-hatvan fokig, vagy plusz harminc, ahol időnként szintén megjelenhet ennél jóval több is, mert ilyen drasztikus hőmérsékletváltozás nem csak a levegőre hat, hanem szerintem a földrétegekre is.

Jellemzően a szibériai talaj nagy mélységig át van fagyva, amíg a trópusokon meg nem.

2021. nov. 21. 08:37
 3/7 A nagy Levin ***** válasza:
100%

"Talán mégsem mindegy, hogy a bolygó nagy részén sarkvidéki hideg van e, mínusz harminc foktól mínusz ötven-hatvan fokig, vagy plusz harminc, ahol időnként szintén megjelenhet ennél jóval több is, mert ilyen drasztikus hőmérsékletváltozás nem csak a levegőre hat, hanem szerintem a földrétegekre is."

Ahol egész évben fagyott a talaj (permafroszt) ott is csak maximum néhány méter mélységig van befagyva. A tektonikus erők ennél jóval mélyebben zajlanak, ebből a szempontból mindegy, hogy esetleg felolvad-e a talaj, vagy nem. A forró vidékeken is csak a felső vékony réteg melegszik át, tehát ugyanaz a helyzet.

2021. nov. 21. 08:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

Mi a helyzet a sekély tengerekkel?

Tudtommal a felmelegedés hatására hatalmas szárazföldi területek kerülnek víz alá, például észak-Amerika óriási területei már többször voltak víz alatt és sarkokon kialakuló hó és jégrétegek, vagy a gleccserek kialakulása, vagy elolvadása és a vizek hőmérséklete nem befolyásolhatja a vulkanikus tevékenység változását?

Vízből nagyobb felület van a Földön, mint szárazföldből.

2021. nov. 21. 09:29
 5/7 A kérdező kommentje:
Teszem azt, a magasabb vízréteg nagyobb nyomást fejt ki a az óceánok altalajára, egyébként is a legtöbb vulkán a tengerekben alakul ki, ott a földkéreg is vékonyabb.
2021. nov. 21. 09:32
 6/7 anonim ***** válasza:
100%

A felmelegedések, lehűlések már néhány Celsius fokos változásoknál is komoly változásokat idézhetnek elő, de azok nem a vulkánkitörésekre vannak hatással.A föld vízkészletének csak néhány százaléka édesvíz annak is jelentős része a sarkkörök közelében, fagyott állapotban van.

A jégbe fagyva van ráadásul a szén-dioxid készlet tetemes része, ami az olvadással kiszabadulhat.

A bolygón lévő víz mennyiség zöme a tengerekben, óceánokban van, számítások szerint, ha az a víztömeg teljes mélységében 1-2 fokkal melegszik, az már önmagában is több méteres vízszint emelkedést okoz.

Ez nem rövid távú folyamat, nem a felső vízréteg melegedésével kell modellezni, a teljes víztömeg átmelegedése sok évezredes folyamat, de voltak már korszakok, amikor méterekkel magasabban volt a tengerszint, nem volt sarki jégtakaró... vagy az eljegesedés időszakában sokkal alacsonyabban volt a tengerek szintje

A felszín közeli, légköri hőmérsékletektől függetlenül a Föld magja forró, a vulkánok onnan táplálkoznak, a több ezer Celsius fokos magmára nem sok hatással van, hogy a felszínen éppen milyen a hőmérséklet.

2021. nov. 21. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:
Értem, köszönöm.
2021. nov. 21. 10:41

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!