Miért baj az erőművi többlettermelés egy elektromos infrastruktúrában?

Szállítani csak néhány száz kilométerre lehet gazdaságosan (a hálózaton való szállítás közbeni veszteség illetve a szükséges infrastruktúra miatt)

Pont ezt teszik, nem vezetik a hálózatba.

A probléma az, hogy az atom és szén erőműveket nem lehet gyorsan ki-be kapcsolni. Sok-sok óra, mire felfűtik és ugyan így a leállításuk is sok-sok óra.

Ha hirtelen megugrik a naperőművekből származó áram, akkor le kellene állítani a hőerőműveket, de egyrészt ez nem megy gyorsan, másrészt ha leálltak, és csökken a napelemek termelése, akkor órákra áramhiány lenne, mert hosszú idő őket újra felfűteni. Ha nem állnak le teljesen, csak csökkentik a teljesítményt, ez akkor is igaz.

A problémát azzal orvosolják, hogy részben a szénerőművek helyére, részben új gázerőműveket állítanak be a rendszerbe. Ezek gyorsan, akár egyik percről a másikra indíthatóak és állíthatóak le. Persze ennek meg az az ára, hogy az idő egy jelentős részében nem termelnek, azaz piaci alapon nehezen térülnek meg az ilyen célból épített erőművek. Ráadásul rendszerben kell tartani majdnem annyi gázerőművi kapacitást, mint amennyi a hektikus megújulok max termelése.

Na meg így nem lehet 100%-ban karbon semlegesnek lenni, mert a földgáz nem az, pedig a cél a karbon semlegesség lenne. Erre lehet esetleges megoldás a többletárammal termelt hidrogén, majd annak elégetése gázerőművekben amikor nincs elég termelés. De ez még a jövő zenéje, az is lehet, hogy akkumulátor téren lesz akkora áttörés, hogy a hidrogénre ne legyen szükség.

Amit bekuldesz, azt valahol el kell fogyasztani, mert nincs tarokokapacitas. Ha nem a felhasznalok fogyasztjak el, mashol kell elfustolni, mert a vezetekekben nem maradhat.

Kepzeld ezt el ugy, hogy van egy sokfele elgazo csovezeteked, amibe megallithatatlan es vegrelen nyomasu kompresszorok folyamatosan nyomjak a levegot. Ha minden csovet lezarsz (=nincsenek fogyasztok), a rendszer hamar felrobban...

Műszaki, csak áttételesen, a politikán keresztül.

Egyelőre a megújulós termelésnél kötelező átvétel van, hogy az új világ berendezkedéséhez a beruházási kedvet fenntartsák. Tehát, ha elkezd fújni a szél, akkor, mint feljebb leírták, ki kell vágni más erőműveket, amelyek visszajövetelének súlyos idővonzatai vannak. Egy szenes energiatermelő egység akár 36 óra alatt fut fel. Nem tudom, nem olvastad, vagy nem értetted ezt? Miután ha teljesítménytöbblet keletkezik, akkor felmegy a frekvencia meg a feszültség, ami szintén nem engedhető meg. Hát ezért a legegyszerűbb, de igen drága módszer többlet terheléssel helyreállítani az egyensúlyt. Ezzel természetesen az adott pillanatban épp k* rosszat teszünk gyermekeinknek, de a képlet igen egyszerű, a hülye politikust nem érdekelte a rendszerirányító mérnök véleménye.

A tározók meg éppen hogy defenzívában vannak, hát idehaza is agyonlőtte az elképzelést a Duna-kör vagy mi. És annyi tározó már biztosan sosem lesz, hogy számítson a jelenleg már üzemelő napelem és szélkerék kapacitás ellensúlyozására.

A jelenség hasonló, mint amikor túlterhelés miatt összeomlik egy villamos hálózat és órákba telik, amíg helyreállítják.

A hálózatban vannak generátorokat alkalmazó termelők. Ezek a generátorok a terhelés, mint fékező erő ellen dolgoznak. Mondjuk az egyszerűség kedvéért másodpercenként 50 fordulattal. Amikor a hálózatot túlterhelik, akkor a hajtóerejük (pl. gőz az atomerőműből) nem változik, de a fékező erő megnő. Ettől elkezdenek lassulni. Egy kicsit megváltozik a szolgáltatott áram frekvenciája. Ez időben felhalmozódó eltérést jelent az egyes erőművek között. Erre különféle automatikus figyelőrendszerek vannak, amik a frekvencia csökkenésekor elkezdik a nélkülözhető ipari fogyasztókat lekapcsolni. Ha ez nem elég és a fáziskülönbség elég nagy, akkor az erőművek elkezdenek részben egymás ellen dolgozni. Ekkor már nem lehet mit tenni, az összes erőművet és az összes fogyasztót le kell választani a hálózatról és egyenként, a terhelés folyamatos adagolásával visszakapcsolni.

A túltermelés ennek fordítottja, a frekvencia növekszik, de ez ugyanúgy összeomláshoz vezethet. Ráadásul egyes erőműveket nem olyan egyszerű lekapcsolni, mint a fogyasztókat. Ott van a rengeteg nagynyomású gőz, ami egyben a hűtőrendszer része. Egy "dugattyús" gőzgépen (a turbina is hasonló, csak nehezebb megérteni) átvezetve le kellene csökkenteni a nyomását, hogy le lehessen csapatni és visszavezetni a hűtőrendszerbe. De a gőzgépen nincs elég terhelés. Ha ráengedik a gőzt, felpörög.