Szerintetek ha megfigyeléseik közben a csillagászok látóterébe kerülne egy a rendszerünkben uralkodó polaritással ellentétes polaritású, észlelhető nagyságú tömeg, vajon mit látnának?
A kérdésben az ellentétes polaritás a köznyelvben "negatív tömeg"-ként ismert tömegre utal, és arra vonatkozik, hogy ha egy ilyen a látóterünkben megjelenne, vajon látnánk -e, és ha igen, akkor mit látnánk?
Továbbá, ha (Hawkinggal szemben) azt feltételezem, hogy (a tömeg szempontjából) ellenkező polaritások taszítják egymást, akkor egy polaritás szempontjából homogén rendszerben lenne -e jelentősége a rendszer alappolaritásának? Rendszerünkben megjelenő "negatív" tömeg esetén feltételezhetem -e, hogy meggörbíti a fényt, de ellentétes irányba (magától "elfelé", tehát kvázi szórja)?
Amennyiben a negatív tömeg azt jelentené, hogy a pozitív tömegektől eltaszító erő tud fellépni (ahogy te is írtad, nem tud, á la Hawking és sokan mások), akkor az az negatív tömeg iszonyatosan szedné a lábát kifelé a Naprendszerből, a rá ható összes gravitációs hatás railgunként küldené el a búsba.
De nem ezt teszi, hiszen a negatív tömeg azt jelentené, hogy hajmeresztő módon a rá ható erőhatással SZEMBEN gyorsul.
"Rendszerünkben megjelenő "negatív" tömeg esetén feltételezhetem -e, hogy meggörbíti a fényt, de ellentétes irányba (magától "elfelé", tehát kvázi szórja)?"
Elsőre azt vágnám rá, hogy igen, de istenigazából nem esküdnék erre.
Ha a fény a gravitáció TASZÍTÁSÁTÓL kanyarodna, így lenne, de tudjuk, hogy a térgörbületet követi.
Aki a szokásos "lepedős" modellen helyesen be tudja rajzolni a negatív tömeg okozta térgörbületet, az meg tudja ezt válaszolni.
Én viszont nem tudom, hogy kéne.
Ha a tértorzulás a lepedőn ábrázolva simán "felfelé" csinál ugyanolyan bemélyedést, mint a normál tömeg "lefelé", akkor a fénygörbülés azonos lesz a tömeggel.
Ha viszont a negatív tömeg a tér "síkjára" rajzolt "grid" helyi szélesedését jelenti a sűrűsödés helyett, akkor a fény ellenkezőleg, "kifelé" hajlik el, mint egy szórólencsén.
#1
A fénynek (fotonoknak) lehet polaritása (= milyen előjelű a tömegük, ha van egyáltalán)?
Vajon mi az a sötét anyag?
Wadmalac, nem gondolkodtál még azon, hogy a "lepedős" példán keresztül azért értjük meg olyan jól (látszólag) a jelenség természetét, mert kétdimenziós modellel modellezünk háromdimenziós teret, nagyvonalúan eltekintve attól, hogy a "horpadással", "gyűrűkkel" valójában a kétdimenziós modellünk is csak három dimenzióban értelmezhető? Ez viszont automatikusan feldobja a következő kérdést: az eredetileg modellezett tér hány dimenziós lehet (hova görbülhet, gyűrődhet stb.)?
Neked érdemes lenne ilyen kérdéseken gondolkodnod (ezt abból gondolom, hogy a "graviburoknál" is nagyjából telibekaptad).
"Ez viszont automatikusan feldobja a következő kérdést: az eredetileg modellezett tér hány dimenziós lehet (hova görbülhet, gyűrődhet stb.)?"
Bennem is felmerült a kérdés.
Bökte is a csőrömet és utánamásztam. Nos, nem, a téridő-görbület nem egy negyedik térdimenzióba hajlik bele, a 3D önmagában torzul.
Inkább képzeld úgy a 2D lepedős megjelenítésnél, hogy az a torzulás nem a 2D lepedő kitüremkedése, hanem annak a kitüremkedésnek a 2D-s vetülete.
"A fénynek (fotonoknak) lehet polaritása (= milyen előjelű a tömegük, ha van egyáltalán)?"
Gravitáló tömegük nem lehet.
Semmilyen.
Ezért tudnak csak fénysebességgel haladni.
"Vajon mi az a sötét anyag?"
Ezt a kérdést inkább meghagynám az asztrofizikának, kvantumfizikának, részecskefizikának.
Ha ők még csak teorizálnak, nekem kár találgatni.
Nekem volt olyan saját laikus teóriám, hogy esetleg párhuzamos univerzumok "átszűrődő" gravitációja, az univerzum-rétegek közti grav. kölcsönhatás.
De ez sem jó.
Ha lenne grav. kölcsönhatás az univerzumok közt, akkor a "normál" anyag gravitációja sem olyan lenne, amilyen most, hiszen egy része "kifele" mutatna, gyengébb lenne itt a 3D terünkben.
Én kábé itt adtam fel, hogy vak tyúk is talál szemet alapon lesz nekem egy reális hipotézisem engem meghaladó fizika terén.
:)
#1
Na, akkor innen folytasd Wadmalac!
Elárulok egy titkot: hogy valaki mennyire értelmes, azt sohasem a többiek határozzák meg. Csak szeretnék meghatározni.
A gravitációról még kölyökkoromban olvastam először, és meglepett, hogy univerzumunkat a leggyengébb ismert kölcsönhatás tartja össze. Pedig (és ennek belátásához bőven elég a józan paraszti ész) ez a tény logikus, sőt szüks
#3
Bocs, tehát szükségszerű. Ha nem így lenne, akkor a gravitáció saját maga semmisítené meg a világot. Ezt a fekete lyukak esetében részben meg is teszi.
Induljunk ki világegyetemünk végtelenségéből. Ebből az következik, hogy az általunk ismert részéből levont következtetések csak korlátosan alkalmazhatóak az egészre. Tehát a sötét anyag világegyetemünkben lévő teljes mennyiségére, illetve a teljes anyagmennyiségre vonatkozó arányára vonatkozó megállapításaink erősen korlátosak.
Ha ezt elfogadjuk, akkor az a feltételezés is akár helytálló lehet, hogy a sötét anyag negatív tömegű. Létezésének fenntarthatóságához ugyanis az eltérő polaritású rendszerek egymástól való optimális távolságának teljesülése elégséges lenne.
"hogy valaki mennyire értelmes, azt sohasem a többiek határozzák meg. Csak szeretnék meghatározni."
Lehet, de egy bizonyos szakirányú tudásszint akkor is határt jelent abban, hogy miben érdemes morfondírozni.
Hiába yvag intelligens, ha hiányában vagy az adott problémához szükséges össze adatnak.
És ebbe beletartozik a rel. elmélet, kvantumfizika, asztrofizika stb. mélyebb ismerete, ami nekem nincs meg.
Nem akarok olyan feltétlezésekre alapozni, amik régen bizonyítottan helytelenek, csak én nem tudok róla, mert nem ismerem eléggé a területet.
A további morfondírozásom ezen kártyavár-építés lenne.
Úgyhogy inkább szomjasan olvasom a legfrissebb szakirodalmat a témában.
#6
Kár Wadmalac. Mert tudod aki olvasni tud, az tud írni is. Lehet, hogy az írással is kellene próbálkoznod.
Én a magam részéről a tudás előtt mindig leborulok. A tekintély előtt soha. Tekintélyalapú tudást meg sajnos nem ismerek... 😉
Úgyhogy igazad is lehet, olvassunk (csak aztán majd maradjon időnk írni is...)
Ismerem a tudásom határait, nem szívesen akrobatáskodok azokon kívül, inkább igyekszem a tudás biztos talaját előbb kijjebb tolni magam alatt.
"Lehet, hogy az írással is kellene próbálkoznod."
Időszűke miatt egyelőre csak tervben.
Három sci-fi novella formálódik bennem évek óta.
Sokat alakultak, lévén az eredeti formát sok új tudományos ismeret átszabta, részleteket kukázott és voltam kénytelen azokat tudománynak nem ellentmondóan pótolni.
előbb-utóbb csak leírom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!