Tudomanyok es spiritualitas kozotti kapcsolat - letezik?

Alapból nem.

Viszont olyan ember létezik, akit érdekel mindkettő.

Már hogyne létezne, hiszen az ember gondolkodó lény.

A tudomány a világ dolgait eseményeit vizsgálja, próbálja megérteni, mindössze azért, hogy konstruktívabb lehessen, és "jóban legyen" a környezetével. ez azt jelenti, minden esetben megfelelő választ adjon a hatásokra.

A spiritualizmus, más szóval szellemiség kizárólag az ember képessége e földön. Az ember amikor a tudomány eszközeivel a világot vizsgálja, akkor ebbe bele kell érteni a saját gondolkodását, azaz agyműködését is. Annak ismerete nélkül rengeteg hatásra nem fog tudni megfelelően válaszolni.

Természetesen a szellemiségnek nagyon sokféle értelmezése van, ide tartozik például a fikció, a szabad fantáziálás is. Tehát a szellemiség lehet tudományos és akár tudományellenes is. Minden a céltól függ. Adott esetben a tanárod például ezt a területét a gondolkodásnak azért is vizsgálhatja, mert az egy izgalmas kérdés, hogy mi módon gondolkodunk, miért pont úgy és egyáltalán, mi az hogy gondolat. Minél szélesebb ismeretünk van ezekről, annál jobban képesek vagyunk átlátni ezt.

És akkor még nem is szóltunk az emberi szellemiség egy rendkívül fontos vetületéről a kíváncsiságról, aminek kielégítése a rengeteg hasznon túl, önmagában is élvezetet eredményez(het sok embernél).

Szerintem a dolognak két dimenzioja van.

1. Ugyanazon pszichológiai alkati sajátosság hajlamosithat mind kettőre.

C.G.Jung írta le az intuitív tipust, ami úgy lehet látnok mint tudos.

A dolgok mögötti rejtett összefüggések utáni kíváncsiság vezethet egyformán természet tudományos kíváncsiséghoz és misztikum iránti érdeklödéshez.

Ez komoly listát lehetne összeállitani hires tudosokrol, akik ha nem is voltak vallásosak a szó klasszikus ertelmébe de volt egy erős affinitásuk a spiritualitáshoz.Niels Bhor, Shrödinger es masok.

Ez nem egy véletlen egybe esés.

2. Ha bele gondolunk valamikor a kezdetek kezdeten a tudományt es spiritualitas egyaránt a sámánok/papok művelték. Ez a két dolog egy tőről hajtott ki es vált egyre szerte ágazobb fává.

"1. Ugyanazon pszichológiai alkati sajátosság hajlamosithat mind kettőre."

Azzal együtt, hogy vannak közös vonások - azért komoly különbségek is vannak.

A tudós racionális, a mágus pedig ezoterikus. Óriási különbség.

Lehet valaki racionális és spirituális egyszerre.

Ezek nincsenek kizárolagos kapcsolatban.

Nincsenek racionális és irracionális emberek hanem mindenkiben van mindenből egy kicsi.

Akiben a racionalitás tulteng az sokszor túl földhőzragadt es gyakorlatias ahhoz hogy tudos legyen.

"Lehet valaki racionális és spirituális egyszerre."

Nem EGYSZERRE!

Lehet valakinek racionális és spirituális RÉSZE is, és ez így van rendjén.

A tudományban is jól használható... EGYETLEN feltétellel:

az ellenőrzés az MINDIG racionális! A leghalványabb spirituális elem SEM fordulhat elő benne!

A tudomány mint modszertan és a tudost mint szubjektív emberi lény két különböző dolog.

Egy szóval se mondtam az ellenkezöjét de gondolj bele sok tudományos elmélethez milyen erős elrugaszkodottság és intuició kellett mint a relativitás vagy a húr elmélet. Ilyesmit földhőz ragadt esszel nem lehet kitalálni. A racionalitás ehhez kevés, annak inkabb a mérésekben és megfigyelésekben és a mögötte lévő matekba van szerepe.

Így igaz!

Egy tudósnak kifejezetten jól jön, ha képes bármitől elrugaszkodni, és új oldalról 𝐈𝐒 megszemlélni a dolgokat.

A különbség viszont az, amit mondtam: a spiritualista itt meg is áll.

A tudós viszont 𝐌𝐈𝐍𝐃𝐈𝐆, és 𝐒𝐙𝐈𝐆𝐎𝐑𝐔𝐀𝐍, és 𝐑𝐀𝐂𝐈𝐎𝐍𝐀𝐋𝐈𝐒𝐀𝐍 ellenőriz 𝐌𝐈𝐍𝐃𝐄𝐍𝐓, a legutolsó kis részletig!

Valami olyasmit olvastam egyszer (és ebben semmi ezó maszlag nem lesz), hogy a közeljövőben képesek leszünk arra, hogy feltárjuk az agy azon területeit, melyek a spirituális élményekért felelősek és meg fogjuk érteni a működését.

Magyarán mindenki személyre szabottan megélheti a spirituális élményeit, mivel ismerni és érteni fogjuk azokat az agyi folyamatokat, amiken keresztül eljuthat egy ember a "megvilágosodásig" (és más hasonló élményekig). Nem lesz majd szükség pénzéhes sarlatánokra, vagy legalábbis nem abban a formában, amiben jelenleg léteznek.