Milyen gyorsan mozog a hő?

A hő az egy mennyiség, az önmagában nem mozog.

A hő alapvetően háromféle módon tud átadódni.

1) A hő el tud menni egyik helyről a másikra azzal az anyaggal együtt, ami a hőt tartalmazza. Tehát a meleg levegő (ezáltal annak hőtartalma) ki tud menni a szobából, cserébe bejön a hideg levegő, amiben kevesebb a hő. Ez olyan sebességgel történik, ahogy a levegő (vagy bármiylen adott dolog) mozog.

2) A hő átadódhat egyik anyagból a másikba kontaktus révén. Azaz a melegebb anyag atomjai ütögetik a hidegebb anyag atomjait, amitől a meleg anyag atomjai lelassulnak (kihűl), a hideg anyag atomjai pedig felgyorsulnak (melegszik). Az anyagban a hő olyan gyorsan terjed, ami az adott anyagra jellemző hővezetési képesség, a különböző anyagok között több ezerszeres különbségek vannak.

3) A hő ki is sugárzódhat és terjedhet infravörös sugárzás formájában. Ez fénysebességgel terjed, de az egy más kérdés, hogy milyen mértékben sugárzódik ki.

Jó amit #1 leírt.

Természetesen a napból mivel a föld és a nap között nincsen semmilyen áramló vagy átadó közeg kizárólag a 3) pontban foglaltak szerint érkezik.

DE -> nem kizárólag infravörös tartomány (az infravörös ugye a hősugárzás)!

Hanem minden más is például látható fény, UV stb...

Ám ezek a magasabb frekvenciájú elektromágneses sugárzások amikor elnyelődnek vagy "rugalmatlan" visszaverődésben vesznek részt illetve sok más foton jelenség is van még, energiát veszítenek

(Kivéve a rugalmas visszaverődést)

és az energia veszteségük úgy jelentkezik hogy csökken a frekvenciájuk (nő a hullámhosszuk) és előbb utóbb elérik hogy már az infravörös tartományba esnek.

Vagyis a látható fény az UV hősugárzássá alakul itt a földön.

Ha meg már átalakult akkor bizonyos anyagok rugalmasan visszaverdesik, például a CO2 a CH4 és készen is van az üvegházhatás!

Logikus ha infravörösként érkezik a napból akkor be sem jut mert a visszaverődés kifelé is működik. És ezért a napból érkező közvetlen infravörös jelentős része vissza is verődik a földről!

Pár oldal az elnyelési és vissza verődési illetve áteresztési spektrumokról:

[link]

[link]

[link]

[link]