Miért nem feszítik szét az atommagot a protonok?

Úgy, hogy nem csak a töltések képeznek ott erőt.

Létezik ott még egy kölcsönhatás, magerő, ami, ha elég közel viszel egymáshoz két protont, erősebb lesz, mint a köztük fellépő taszítás.

Az erős kölcsönhatás tartja össze az atomot, az tart ellen a protonok taszitásának. A nikkel és vas atommagoknál nehezebb atommagoknál, azért kell plusz energia, mert a nagyobb távolságra ható elektromos taszítás bizonyos távolságig erősebb a magerőnél, tehát össze kell nyomni őket, hogy az erős kölcsönhatás átvegye az uralmat.

A kisebb magoknál a kisebb távolságra ható erős kölcsönhatás, még elég erős tud lenni, hogy összerántsa a keletkező atomot. De a nagyobb magokat csak az elektromos taszítás éri át, mindenki taszít mindenkit, a magerő viszont csak részben éri át, ezért csak a szomszédos részecskék vonzzák egymást teljes erőből. És ezért is instabilak a nehéz magok.

Olyan atommag nincsen, amiben csak proton vagy csak neutron lenne (több együtt), és az is instabil, amiben nagyon eltolódik az arányuk.

A legerősebb vonzás a proton és a neutron között van - DE CSAK nagyon kis távolságon! - ez tartja össze az atommagot.

Két proton erősen taszítja egymást, mindenféle távolságból - DE ha pont egymás mellé teszed, akkor a magerő miatt csaknem elviselik egymást. Ha csak 1-2%-kal gyengébb lenne az elektromos taszítás, vagy erősebb a magerő, akkor már egyben maradnának, és akkor viszont nem léteznének napok, mert mindegyik úgy robbanna fel, mint egy hidrogénbomba.

Még egy érdekesség: ha a magerő 2-3%-kal gyengébb lenne, akkor a proton és a neutron sem maradna egyben, tehát csak hidrogén atom létezne, semmi más. Akkor lennének csillagok, csak nem világítanának (túl sokáig, mert hamar kihűlnének).

"Olyan atommag nincsen, amiben csak proton vagy csak neutron lenne "

Elsőre szemet szúrt és rögtön beugrott a sima hidrogén, de mielőtt más is belekötési kényszert érezne, ezzel a részmondattal az kiesik:

"(több együtt)"

:)