A mesterségesen előállított kémiai elemek sehol nem jöhetnek létre természetes úton a világegyetemben, vagy csak egyenlőre még nem találtuk meg őket "odakint"?
Nem. A "nova" annyit jelent, hogy "új".
Annak idején azt hitték, hogy ezek új csillagok.
A Nap is ilyen lesz majd: akkora lesz, mint a földpálya, és nem robban fel. Sugározni azt fog, és szórja majd a héliumot.
Ha egy csillagban feldúsultak vas-nikkel csoportnál nehezebb elemek (még a fősorozati működése során) azt csak és kizárólag kívülről kaphatta.
Például úgy hogy kettős csillag volt és a társa már felrobbant szupernóvaként. És teleszórta a környéket és a társát is nehéz elemekkel.
Egy csillag fősorozati működése során csakis vas-nikkel csoportig termel elemeket.
A nehezebb elemek megjelenése mivel nagyobb energiabefektetéssel járna mint a fúziós nyereség a csillagot hűtené. Attól meg már nem lenne képes ellenállni a gravitációs nyomásnak vagyis összeomlana.
Tehát ilyen folyamatok még kis mennyiségben sem fordulhatnak elő fősorozati csillagokban.
Az egyes elemek fúziója a vasig viszont nagymértékben gyorsul.
Azaz a vasmag kialakulása mint utolsó fázis néhány nap vagy néhány óra alatt megy végbe.
Aztán jön a szupernóva robbanás ami viszont letermeli még azt is amit nem ismerünk és nem is állítottunk elő még soha.
Csak ugye ezek gyorsan el is bomlanak.
#15 "Ha egy csillagban feldúsultak vas-nikkel csoportnál nehezebb elemek (még a fősorozati működése során) azt csak és kizárólag kívülről kaphatta."
Ez szimplán nem igaz.
#7
"Afrikában valahol egy bányában találtak pl.technéciumot, ami az egyik első "mesterséges" elemünk, atomerőműben állítottuk elő."
Az oklói természetes atomreaktor valóban létezett és működött, és valóban képződött ott technécium, de ez mára elbomlott.
(Mindenesetre köszönöm az információt, arról nem tudtam eddig, hogy itt technécium is képződött.)
"A hegy tele van uránérccel, átlagnál magasabb urán 235-ös izotóppal."
Mármint a jelenlegi átlagnál magasabb. Azért tudott működni, mert akkoriban még nagyobb arányban volt jelen az urán 235.
Egyébként kis mennyiségben ma is megtalálható a természetben (a Földön) technécium bomlástermékként (lásd első link).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!