A hangot (pl motorfűrész) decibelben adják meg, De az antennáknak is van decibelszámuk az, hogy van?

a dB egy viszonyszám (egész konkrétan egy viszonyszám logaritmusa 10*log(A/B) ill. 20*log(A/B) az, hogy 10-el vagy 20-al kell szorozni azon múlik, hogy teljesítmény vagy nem teljesítmény jellegű a két mennyiség). A hang esetén a viszonyítási alap az "elméletileg hallható leghallkabb hang" ezt tekintik 0dB-s hangnak, és az ún. hangnyomás értéket ehhez hasonlítják.

Az antennáknál az ún. nyereséget adják meg dB-el, ami megint egy másik dolog. De magadható pl. a jelzaj viszony is decibelben, megadható egy erősítés stb.

Szerintem alapvetően azért találták ki, hogy oriási nagy átfogásu tartományokat, ahol a legkisebb és legnagyobb érték között, mondjuk milliárdszoros különbség van, az ember számára kezelhetőbb értékekkel jelőljenek.

Tehát nem azt mondja hogy a legkisebb hangerőhöz képest, ezerszer vagy tiz milliószor hangosabb egy hang, hanem hogy az egyik 40 decibel, a másik 90 decibelel hangosabb. (nem számoltam utánna csak találomra mondtam a decibel értékeket.)

Még egyszer. A decibel egy viszony szám. Vesznek egy viszonyítási alapot pl. a hangnál "az átlagos" ember számára hallható "leghallkabb" hangot. És azt mérik, hogy egy adott hang ehhez képest mekkora, a kettőt elsoztják egymással kiszámolják a logaritmusát és beszorozzák 20-al.

Antenna esetén vesznek egy "viszonyítási alap "elméleti" antennát" (hogy ez milyen felépítésű az változó lehet), megnézik, hogy az mennyi "jelet venne" és megnézik az adott antennát, hogy az mennyi jelet vesz ehhez képest. És ezt a két számot osztják el egymással, veszik a logaritmusát és szorozzák 20-al.

Mondjuk, hogy kitalálok egy új skálát a szellentés erejéhez. Egy alig hallható sunyi eresztés legyen mondjuk az alap, és minden további a légáramlat sebességéből és a szellentés időtartamából származik, mondjuk legyen a kettő szorzata, s * m/s, vagyis méter. :))

Na most az egyszerűség kedvéért (vagy valamilyen praktikus okból) nem mértékegységgel adom meg ezt az erősséget, hanem az alapján, hogy az alap fingásnak hányszorosa, és ez pl. 10-nek hanyadik hatványa. Nevezzük ezt decibel helyett pl. magnitúdónak.

alapfing: 1 magnitúdó

tízszeres fing: 2 magnitúdó

százszoros: 3 magnitúdó

ezerszeres: 4 magnitúdó, stb... (ez így egy logaritmikus skála)

A decibel csak annyiban más, hogy ott a "deci" miatt van egy 10-es szorzó, vagy gyakran (nem minden esetben) bizonyos képletekben lévő négyzetre emelés 2-es száma együtt jelenik meg egy 20-as szorzóként.

** "alapfing: 1 magnitúdó"

Bocsánat, legyen ez inkább nulla, és a többi is eggyel kisebb.

alapfing: 0 magnitúdó (merthogy afi * 10^0, vagyis 1-gyel szorozzuk)

Azért engeded el, mert

- már kened-vágod?

- csak még jobban összezavartak a válaszok?

- nem sikerült megfogalmazni a kérdésedet?