A Nap nemaz Ősrobbanástól keletkezett m8nt a Földünk és a többiek?

Az ősrobbanásban Hidrogén, Hélium és talán Lítium keletkezett csak.

Csillagok generációinak kellett leélniük az életüket és szupernova -ként felrobbanniuk hogy a nehezebb elemek létrejöjjenek.

A föld és a nap is csak ezután, (Az ősrobbanás után 8-9 milliárd évvel később) jött létre.

Ezért lehetségesek szilárd égitestek bolygók.

A csillagászatban az összes Li -nél nehezebb elemet "fémnek" nevezik.

A naprendszer egy meglehetősen "fémes" égitestekből álló rendszer beleértve a napunkat is annak is magas a "fémessége".

Melyik lepontozó szeretné átirni a csillagászat szabályait?

"Létezik azonban egy csillagászati értelmezése is a fémeknek: az asztrofizikában és bolygótudományokban minden hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemet fémnek tekintenek."

[link]

"Fémesség, kor:

A csillag színképében található vonalak alapján azt is megbecsülhetjük, hogy melyik elemből mennyi van a csillag külső rétegében. A vonalak mélysége és szélessége ugyanis szoros kapcsolatban van az egyes elemek csillagban található mennyiségével. Az erre irányuló vizsgálatok kimutatták, hogy a Nap össztömegének 70%-a hidrogén, 28%-a hélium, míg 2%-a egyéb elem, vagyis fém (a csillagászatban minden elemet fémnek hívnak, amely nehezebb a héliumnál)."

[link]

"Az Univerzumban a normál fizikai anyag nagy része hidrogén vagy hélium, és a csillagászok a "fémek" szót kényelmes rövid kifejezésként használják "a hidrogén és a hélium kivételével minden elemre" ."

[link]

"A Földhöz hasonló kőzetbolygók a fémben gazdag csillagok körül fordulhatnak elő, hiszen a csillag és bolygói ugyanabból az ősi anyagfelhőból alakulnak ki. A Gliese 876 kis fémtartalmú (a csillagászatban fémnek nevezzük a héliumnál nehezebb kémiai elemeket) öreg csillag, korát 11 milliárd évre becsülik."

[link]