A humán genomban 15-20k génszakasz található, de nagy hányaduk inaktív, felesleges, régi vírusokból megmaradt részek. Mi lenne, ha génsebészetileg elkezdenénk kitörölgetni ezeket a génállományunkból?

"A humán genomban 15-20k génszakasz található"

A humán genomban nagyjából 20-21 ezer protein kódoló gén van (és még egy csomó RNS gén).

"de nagy hányaduk inaktív, felesleges, régi vírusokból megmaradt részek."

Ez valami félreértés. Ezek mind funkcionális, működőképes gének. (Az más kérdés, hogy a genomnak csak kb. 1,5%-át teszik ki.) Vannak működésképtelen gének (pszeudogének), és valóban van sok vírusmaradvány is, de ezek nem fehérje kódoló gének. (Bár egyes vírusmaradványok kódolhatnak fehérjéket).

"Mi lenne, ha génsebészetileg elkezdenénk kitörölgetni ezeket a génállományunkból?"

Baktériumokban, élesztőkben már próbálkoztak ilyesmikkel.

[link]

[link]

Elvileg megvalsítható a dolog emberben is. Gyakorlatilag azért nem ilyen egyszerű a helyzet. Egy ember genomja azért komplexebb (és nagyobb), mint egy baktériumé vagy élesztőé. Vannak DNS szakaszok, amelyeknek elég egyértelmű, hogy nincs hasznos funkciójuk, de azért sok szakasz esetén ez még nem lejátszott meccs.

Egy másik potenciális probléma, ami eszembe jut, hogy egy "kipucolt" genomú és egy "hagyományos" genomú embernek aligha lehetne termékeny gyereke. A meiózis során a homológ kromoszómák párba rendeződnek. A fenti esetben ez valószínűleg nem tudna jól végbemenni.

Meg eleve minek csinálnánk ilyet? Ezek a DNS szakaszok elég jól elvannak a sejtjeinkben, általban nem okoznak semmi gondot. Miért érné meg drága pénzért ezeket kiszedni? Nyilván felnőtt emberben ez praktikusan nem is volna lehetséges. Praktikusan a megtermékenyítés előtt kéne csinálni: kiszedni az ivarsejteket, izolálni a kromoszómákat, kiszedni belőlük a nem kívánt szakaszokat (jó, az eddigi részt testi sejttel is el lehet játszani, de úgy sem lesz olcsóbb), visszaültetni a módosított kromoszómát ivarsejtbe, közben persze kiszedni az eredetieket, in vitro megtermékenyítés után az embriókat visszaültetni az anyaméhbe, ahol persze egyáltalán nem biztos, hogy megmaradnak. És azt minden "hagyományos" genomú pár gyerekénél el kéne játszani (már ha az a cél, hogy egy idő után mindenki karcsúsított DNS-ű legyen). Elég költséges és macerá volna ahhoz képest, hogy nagyjából semmit nem nyerünk vele...

Nincs értelme ilyet csinálni.

Ha esetleg nem kódoló szakasz, akkor is lehet szükség rá más okból.

Arról nem is beszélve, ha mégis kódol, de csak extrém helyzetben?

Pl. ma már ismerjük a fagyálló génjét, noha az sose termelődik. De azt legalább tudjuk, miért van ott.

És amit nem tudunk?

Aminek értelme lenne, az a DNS javítgatása: pl. a C vitamin és a fagyálló termelés kijavítása.

...vagy újra kéne tervezni, ami hatalmas munka lesz.

Majd akkor, ha már minden létező gént ismerünk.

#5

...valamint minden biológiai folyamatot, annak pontos feltételeivel, miértjével, hatásmechanizmusával. Mondhatnám azt is, hogy az élet mibenlétét kellene ehhez megfejteni.

Bonyolultabb téma ez, mint sokan gondolják.

Az az érdekes, hogy a repülő állatoknak ez sikerült.

Valaki kiszámolta, hogy az emberben kb. 3 g DNS lehet.

Ehhez képest egy sokkal kisebb repülő állatban... és mégis megszabadult a feleslegtől.