Az europid és a mongoloid rassz kb. földrajzilag hol és mikor váhatott ketté (sokáig egyformák voltak, a negrid rassztól már jóval korábban leváltak)?

Dehogy vált az ketté, tökéletes és folyamatos átmenet van a kettő között, fokozatos erősödés, sokan kikérnék maguknak, hogy meg lett róluk feledkezve, sőt, Szibéria végében meg már olyan erős a mongoliditás, hogy ahhoz képest a kínaiak europidok. És nem a tatárjárás okozta ezt utólagos keveredéssel, hanem ezt a hőmérsékleti viszonyok állítják be. Minél hidegebbet kell túlélni, annál gömbszerűbb lesz a forma, és annál kevésbé fognak a gömbből az arcelemek, végtagok kiállni.

Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy több független hullámban is kialakult. Tehát nem biztos, hogy olyan közeli rokon mindenki, csak azért mert hasonló fokú a mongoloiditása. A gömbszerű, hosszú kiálló (lefagyó) nyúlványoktól (nagy orr, kiugró szemöldökcsont, lapátkezek, 190-es termet...) mentes fejforma és tömzsi, hőtartó alkat a mínusz ötven fokos telek túlélésének alapkövetelménye. Ugyanez a lanyha óceáni éghajlaton ismeretlen fogalom. Akármilyen népség elindul Belső-Ázsia, Szibéria pokoli kemény telei felé, hogy ott maradjon, vagy csak átkeljen arra, az ilyenné fog szelektálódni. És ez nem az emberi faj sajátja, bármelyik állat alfaja arrafelé ugyanilyenné válik kellő szelekciós idő után.

Nincs konkrét elválási pont a két nagyrassz között, csak egy folyamatos erősödése bizonyos vonásoknak, ami lépcsőzetesen történt. Legszebb példája a mongoloiditás erősödésének bemutatására a köztörök nyelvterület Isztambultól a jakutföldi Ojmjakonig. De ugyanez megfigyelhető az uráli népeknél, a perzsa nyelvterülettel is, ahogy haladunk Afganisztánon át Tádzsikisztánba. Vagy Északkelet-Indiában. Persze az ilyen kontinensbelső - vagyis nagy szegénységben élő, sose hallott - népeknek nincs túl nagy reklámja, de ezeken a helyeken nem létezik ez a felfogás, hogy van az európai meg van a mongol. Nem, mert millió árnyalat van még a kettő között.

A kelet ázsiaiak es europai populacio genetikailag koran ketté váltak a jégkorszakba.

Ne keverd azzal, hogy a rassz jellegekben van átmenet. Ahogy mondtam az joval kesőbb alakult ki a mezolitikumba. Összetett folyamat volt nyilvan, vandorlasokkal es keveredesekkel.

A tatárjárás előtt joval elkezdett a ket rassz keveredni, illetve a mongoloid nagy rassz egyre nagyobb teret nyerni.

A két rassz viszonylag korán elvált egymástól. A mostani europid-mongoloid kevert formák inkább a történelmi népvándorlások eredményei lehetnek.

Az ókori Közép-Ázsiát még javarészt világos hajú, kék és zöldszemű fehérbőrű europidok lakták. Aztán fokozatosan egyre több mongoloid vonás került be keletről. Dzsingisz kánék után meg már erősen mongoloid lett mindenki.

[link]

Ez itt pl: Kazahsztán esete. A bronz korban(i.e 9.századig) még csak europidok voltak ott, fokozatosan egyre több ferdeszemű lett, aztán a mongol hódítás után meg már 70%-ban mongoloid lett a népesség. Ezt az állapotot láthatjuk ma is. Ott masszív népességcsere volt, a térség eredeti és mai lakossága alig van köszönőviszonyban.

A bronzkorban még kb. az Altáj-hegység lehetett a határ europidok és mongoidok között. Keveredési zóna természetesen volt akkor is, csak azóta sokkal nyugatabbra tolódott.