1. Ha a+b=0 ("+" itt az összeadás jele, "a" és "b" pedig tetszőleges számok, és/vagy műveletek "eredményei") igaz, abból következik -e az, hogy 0=a+b? 2. Ha a×b=c ("×" szorzás jele), és pl."a"=0, kell -e a továbbiakban vizsgálnom "b"-t és "c"-t?

Miután mindenki kellőképpen kiröhögte magát, kéretik újragondolni és válaszolni az arra érdemeseknek!

2. kérdésemben valójában arra szeretnék választ kapni, hogy tekinthető -e az algebrai megközelítés egy egyenletrendszer megoldásakor egy "kvázi" elöl- vagy hátultesztelő program megfelelőjeként. Szerintem nem lesz az.

Az 1. kérdéshez kapcsolódik a következő (3.). Még gyermekkoromban (jó régen) olvastam egy fizikatankönyvben, hogy eletronokat ütköztettek fénysebességhez közeli sebességgel, így két elektronból 4 db, a fénysebesség kb.tizedével mozgó pion (=antiproton) keletkezett.

3. Ha a fizikában a mozgási energia ütközés következtében (sebességcsökkenés) más típusú energiává illetve tömegnövekedéssé alakul, feltételezhetem -e, hogy bármennyi energiát közlök egy adott testtel sebessége növelése céljából, ez egy bizonyos meghatározott sebesség elérése után már nem mozgási energiává alakul, hanem tömegét növeli?

Milyen gyakorlati kísérleteket ismertek, ami nem sebességcsökkenésen alapult, hanem annak növelésével mutatta ki a tömegnövekedést, illetve ennek hol lehetne utána nézni?

Minden vélemény érdekel.