Ha veséből 2 van, szívből és agyból (stb.) miért van csak 1?

Agyból is két félteke van, amelyek képesek pótolni egymást, ha idejében megkapják a feladatot.

Egyébként meg azért, mert így alakult.

Van olyan állat, amelyiknek két szíve van, illetve az emberben is vannak olyan részek az erekben, amelyek gyakorlatilag úgy működnek, mint a szív.

Az egész kérdésed félreértésen alapul. A vese páros szerv. Ha az egyik tönkremegy akkor fele olyan teljesítménnyel müködik tovább a rendszer, mivel a kettöböl egy kiesett. Ebben az esetben eléggé oda kell figyelni a méreganyagok bevitelére. Ha két szívünk lenne, és abból egy tönkre menne, akkor fele teljesítmény nem lenne elég a teljes szervezet normális ellátásához. Az agy esetében ugyanez a probléma, két teljesen önálló agyunk nem lehet, mert két tudatunk lenne, ha pedig szét lennének osztva a funkciók, mint jelenleg a két agyfélteke között, akkor érthetöen megint életképtelen a helyzet, ha kiesik az egyik.

Hozzátenném, hogy minden szervünk fontos. Mai technikai fejlettségünknek köszönhetöen nagyobb testi hiányosságokkal is túl lehet élni, pl. lélegeztetögéppel, ápolók segítségével, dialízissel, stb. A testünk kialakulásakor ezek nem voltak még. A komolyabban sérült egyedek értelem szerüen meghaltak. Ha ilyen irányban is evolválódtunk volna, akkor inkább az lenne, hogy a sérült/elvesztett szerveink visszanönek.

Azért vannak többszívű állatok is, de ez nem jelenti azt, hogy tartalékok lennének, inkább más szempontból lehet előny.

[link]

Vannak páros szerveink (tüdő, szem, fül, végtagok, vese, here/petefészek stb), meg vannak páratlan szerveink (száj-gége-nyelőcső-gyomor-belek, méh/prosztata, gerinc-gerincvelő, vakbél, máj, szív, stb) A páratlan szervek egy részére lehet úgy tekinteni, mint középen összenőtt páros szervekre (pénisz, orr, stb), mások viszont teljesen egyértelműen páratlan szervek (vakbél, lép stb).

Azt nem értem, hogy neked miért pont az kattant be, hogy a szív páratlan, a vese pedig páros. Miért pont ez fáj neked, ennyi erővel bármelyik másikra is rákérdezhettél volna. Miért van két kezünk, de csak egy nyelvünk? Miért van két mellbimbónk, de csak egy végbélnyílásunk?

Teljesen értelmetlen. Az anatómia ilyen, ennyi van és kész, lehetne máshogy de így van. Ha máshogy lenne akkor meg úgy lenne.

#3

A fejlábúaknál egyértelmüen felosztott funkció van, talán még túlél, ha a karokat ellátó két szívböl egy leáll.

A lónál semmi köze a szervnek a szívhez, inkább zsákoknak nevezném a lábakban lévö szerveket, ezek sem helyettesítik a szívet, esetleg kisegítik a lábak vérkeringését, és inkább hajaz a lépéskor fellépö ütések tompítására. A gilisztánál és rovaroknál egyértelmüen a fejletlenebb szelvényes felépítés miatt van, eleve csöszerü szívük van, mondhatni az egész egy többrekeszes szerv. A szívátültetéses eset pedig nem ide tartozik.

4-es nagyon jól írja az elején "Vannak páros szerveink (tüdő, szem, fül, végtagok, vese, here/petefészek stb), meg vannak páratlan szerveink (száj-gége-nyelőcső-gyomor-belek, méh/prosztata, gerinc-gerincvelő, vakbél, máj, szív, stb) A páratlan szervek egy részére lehet úgy tekinteni, mint középen összenőtt páros szervekre (pénisz, orr, stb), mások viszont teljesen egyértelműen páratlan szervek (vakbél, lép stb)."

Ennek fejlődéstani okai vannak. Pl a szív is az elején két szívtelepből nő össze.

Attól hogy páros egy szerv, nem jelenti azt, hogy többlet van belőle.

A vesék pl azért párosak, mert egyrészt kétoldaliasan, a nyaki régióból vándorolnak le az előtelepei, és a két telep fejlődése egymástól független módon megy végbe, összenövést nem tesz lehetővé a mechanizmusa, plusz addigra már útban van a véna és az aorta (hasi artéria).

Tüdő is azért páros, mert ahogy leágazik a bélcsőből, folyamatosan ketté és még ketté és még ketté osztódik, az első elágazása alakítja ki így a főhörgőket. Logikus, hogy ezek később nem nőnek össze. Plussz megint, elég sok minden van a két tüdőfél között.